Vénusz-Jupiter szembenállás | Érzelmi felnövés

Középeurópai idő (CET) szerint 2024. október 31-én 11:22-től, november 1-én 13:46-ig (a Skorpió Újholdkor) van az ötnapos hindu fesztiválnak - a Diwalinak, a fő ünnepe, ami egyben a Laksmí púdzsának is az ideje. Ilyenkor szokás a bőséggel, gazdagsággal, jószerencsével kapcsolatos szertartásokat végezni az istennőnek a tiszteletére.

Ha az asztrológiai analógiákat is nézzük, akkor a Vénuszt és a Jupitert nevezhetnénk ki az égbolt Laksmíjának.

A Jupiter, azt a fajta bőséget jeleníti meg, amely a tudás és a tanulás által szélesedhet ki. A Vénusz pedig a szívvágyaknak a megélése általi, tehát az örömökben, a jólétben, de az anyagi javakban való gazdagságot is jelentheti.

A fenti két bolygóknak, az Újhold horoszkópjában az Ic-Mc tengelyen létrejövő (a vasárnapra pontos) szembenállása, a mostani időszaknak az egyik kiemelt tranzitja. A képletnek a koronáját (Mc-t) elfoglaló és a Tejútnak az irányába tartó Vénusz, képviseli ugyanis a ma kezdődő holdciklusnak a vezérelvét.

A Nyilasban haladó égitest, a ’𝗧𝗶𝗻𝘆 𝗰𝗵𝗶𝗹𝗱𝗿𝗲𝗻 𝗶𝗻 𝘀𝘂𝗻𝗯𝗼𝗻𝗻𝗲𝘁𝘀’ („Kisgyerekek nyári kalapban”) c. sabián szimbólumot aktiválja, amely az önmagáról gondoskodni nem tudó, a még teljes önállótlan gyermeknek a képe, akinek arra a fajta érzelmi és anyagi hajlékra van szüksége, amely képes megóvni őt a világ durva & ártó hatásaitól.

A Vénusznak az uralma alatt (a Mérlegben) dolgozó Leszálló hcs miatt, jó ideje tart már azoknak a karmikus ügyeknek az ürítése, amelyek során torzulhatott ez a fajta bizalom & biztonság.

Amikor a Vénusz kap sebet, akkor azt érezheted, hogy folyamatosan ki vagy téve a túlzottan érdeklődő és/vagy csábító tekinteteknek, akár az átveréseknek. Talán nem is tudatosan, de attól félsz, hogy bárhol és bármilyen helyzetben (fizikálisan is) megtámadhatnak.

Valójában az ártatlanságát elvesztett belső gyermeknek a fájdalmát éled, akinek még szüksége lenne az anyukájára ahhoz, hogy rárakja a sapkát a fejére és megvédje a külvilágtól.

Ennek az egyedül maradt gyermeki részednek lehet csak az önvédelemi mechanizmusa a visszavonulás, az érzelmektől való elhúzódás és inkább nem megmutatni teljes egészben önmagát. A sérült belső szereplőd hiteti el veled, hogy kizárólag az egyedüllétnek a nyugalmában lehetséges elleni vagy fenntartani az egyensúlyt.

Az emberi interakciók hiányának egyúttal viszont az is a következménye lesz, hogy a pozitív közelségtől, a támogató szeretettől és azoktól a társaktól, segítőktől ugyanúgy elzárod magadat, akikkel már lehetne egymásra számítani.

Az elkövetkező hetekben a leghétköznapibb helyzetekben, de a gondolatokban vagy az álmodás során is felbukkanhatnak az életednek a rég nem látott női figurái és akár szexuális töltetű emlékei is, amelyek arra mutatnak rá, hogy a múltból, valamint a női ágú felmenőktől vajon milyen hitrendszereket is hozol a testről, a vágyról, a szerelemről, a kapcsolatról stb.

Nosztalgikus szelek fújnak, amikor felismerheted magadban azoknak a bántalmazott nőknek a hangját, akik azt gondolták, hogy majd jót tesznek neked azzal, ha a saját csalódottságuk vagy félelmeik miatt túlvédelmezővé válnak és mondjuk eltiltanak a szextől és a fantáziáktól.

Akik rád rakták, hogy a közösülés csupán a szükséges rossz, amit érdemesebb elkerülni, ha jót akarsz magadnak. Akik beléd ültették, hogy nem vagy elég (jó) és sosem leszel képes kielégíteni egy másik személynek az igényeit.

A másik oldalról pedig érzelmileg elhanyagoltak és csak olyan segítséget adtak, ami neked pont nem volt jó és megfelelő.

Akik elmulasztották észrevenni, hogy TE mit is szeretnél és akik inkább a saját elvárásaikat erőltették rád. Akikhez csak az érzelmi zsarolás útján vezetett az út. És akiknek a szemében akkor voltál szerethető, ha olyan dolgokat is megtettél, amihez a szíved mélyén nem volt kedved, mégis jópofát kellett vágni.

Az önbecsülésnek, valamint a növekedést segítő érzelmeknek a hiányát (mondjuk ki: a szeretetéhséget), talán azóta is a megfeleléssel, a díszes tárgyakkal vagy ruhákkal, a téves vágyakkal, a nem kielégítő szexualitással és a habzsolásssal próbálod betömni.

Ez a mostani időpillanat támogatja ezekből a múltbéli eseményekből és viszonyokból való okulást & bölcsülést.

Érdemes engedni, hogy az elavult büntető sémák, a fenti diszharmonikus működések kifussanak, mert a rózsaszínű illúziókon és kislányos álmokon túl is működő, az egyenrangú kapcsolódáshoz már fel kell tudni nőni.

Egyre inkább magadtól is észrevenni, ha épp az infantilis, az anyámasszony katonája módon, az egykori sebből vagy a naiv kisgyerekből reagálsz. Az érzelmi érettségnek az egyik legfontosabb ismérve a felelősségvállalás, amikor nem a másikra mutogatsz, ha az gyerekként kezel vagy úgy tekint rád.

A képletnek a csúcsán szárnyaló Vénusz által most az inspiráló, a nyitott, a lelkes minőség & a legmagasabb Szeretet vezet a szabadabb, az emelkedettebb - a Felnőtt Nőnek, a kiteljesedéséhez.

Ahhoz a Belső Nőhöz, aki már a természetes könnyedséggel tudja kimondani: „Ez jár nekem! Én ettől érzem jól magamat!”.

Aki akkor kapcsolódik, amikor akar, mert pontosan tudja, hogy a másik visszacsatolása nélkül is szerethető. Aki a partnerségben hisz, nem pedig az érzelmi vagy a fizikai fölényben. Aki levált érzelmileg a múltról, a családról, a szülőkről és bármikor képes elengedni azokat a minőségeket vagy társakat, akikhez a jelenben többé nem tud érdemben kötődni.

Aki magában keresi és találja meg annak a biztonságnak a forrását, ami az önmagába vetett (ős)bizalomból tágul ki oda, hogy bátran ki merjen állni saját magáért és tudjon 100%-ban nőnek lenni. Aki a külvilágban is bízik, amelyben így mindig van támasza és egy biztos helye, ahova a külső-belső kalandozások után nyugalomban haza tud térni.