Veszta direkt | A Jól-lét emlékezete

A szent tűznek és a mindent éltető belső lángnak az aszteroidája, 2025. január 2. – szeptember 13. között a Plútó uralma alatt halad és március 21-e óta volt retrográdban. A Veszta, a mai napon visszaáll a Földel megegyező irányba, mialatt bepontosul a Skorpióban haladó Lilith és a Bika Vénusz szembenállása is.

Két hete részt vettem a „Bennem az öröm” c. bodyway (korábban: bodywork) eseményen a Nonduális Egyesület szervezésében, ahol a mozgásos gyakorlatokon és a különböző testérzeteken keresztül azt jártuk körbe, vajon hogyan is van bennünk az ö-r-ö-m, valamint az azt stoppoló: a-k-a-d-á-ly.

A Skorpió Veszta & Lilith ebben a témában még tovább ásnak: tudatában vagy-e annak, hogy milyen ellenállások, szégyenek vagy (szexuális) hiedelmek állnak az önszeretet, a (női) kisugárzás és az orgazmusos életed újtában?

A saját csoportjaimban is nagyon sokat látom, hogy az alsó három energiaközpont - amely magával az életszerelemmel és az örömmel kapcsolna össze, teljesen le van blokkolva. A horoszkópállítások során ez például úgy szokott megjelenni, hogy pulcsit vagy valamilyen zsinórt kötünk a köldök köré, mint egy zsákra.

A Veszta, az a medencédbe szorult vitális energia, amellyel szó szerint életet lehet teremteni.

Amikor viszont deréktől lefelé le vagy zárva, akkor ennek az energiának nem marad idelent kellő helye és ezért mint a lángnyelv: felcsap a fejbe. Ilyenkor az érzéseidet a gondolatokkal próbálod pótolni. Még a szex során is az agyból akarod kitalálni, hogyan is érj hozzá vagy elégítsd ki a másikat.

A munkám során rengeteg nővel találkozom és azt látom, hogy a legtöbben nem is tudják, hogyan adjanak örömöt saját maguknak. „Az emberek azt gondolják, hogy azért, mert vannak gyönyörszerveik és van testük, már tudnak szexelni. De nem.” – mondja Kékes Réka szomatikus szexológus.

Egyrészt nehéz lehet bevallani, hogy több információra lenne szükség azzal kapcsolatban, hogyan is vedd fel a kapcsolatot a testtel és azt aztán hogyan használd az örömre. Vagy egyszerűen már fel sem merül a kérdés, hiszen természetesnek veszed, hogy az örömtelenség, a kielégületlenség az élet minden szintjén elfogadható, merthát „ez a nők sorsa”.

Az okokat és a miérteket, hogy vajon hogyan, mikor és miért kapcsolódtál le a gyönyör-aspektusodról, a végtelenségig lehetne kutatni.

Visszamehetnénk odáig, hogy a sokévezredes bigott, álszent vallásos kultúra a tudatalatti tartományból mennyire hat ki az emberek életére mind a mai napig. De bőven elegendő a saját gyerekkorig visszatekinteni, ahol a szülők a merev páncélokban úgy éltek egymás mellett, hogy nem volt köztük semmi intimitás. Az is lehet, hogy anya és apa viselkedése alapján épp azt könyvelted el, hogy a férfi agresszív, a kapcsolat meg csak a bántás, amiért az élet egyszerűbb lesz magányosan.

Vajon mikor hitted el, hogy akkor leszel hűséges a körhöz és a felmenőkhöz, ha belehalsz az életbe? Mikor tanultad azt, hogy az öröm előtt a szomorúságot kell élni? Hogy a jó érzéseket és a szívnyílást a nehéz előzi meg? Hogy jobb a fejedbe menni: nem összekapcsolódni az érzésekkel, a testeddel, önmagaddal és másokkal? Vajon tudsz-e igazán örülni vagy sosem volt rá minta? Mennyire tartod igaznak, hogy a szabadság, a szenvedély és a biztonság nem élhetők meg együtt, mert kizárólag a vagy–vagy lehetséges?

Az önszeretet, az örömre való képesség, a vágyak, a kémia & szexualitás, pszichológiai és asztrológiai értelemben egyaránt kéz a kézben járnak.

Amikor az egyikre szégyen vetül, mert mondjuk konfliktusban áll benned a szülői és a saját belső hang, akkor a többi is tabusítva lesz. Ha gyerekként senki nem segített a benned lévő ösztönök lefordításában és ezért felnőttként a fizikai szinten sem tudod, mik a valódi igényeid, nem ismered a testednek a szex közbeni működését vagy hogy hol vannak a határok, akkor a legalapvetőbb dolgokban sem leszel képes tiszta döntést hozni azzal kapcsolatban, hogy mi lenne igazán jó neked. Mit szeretnél? Mi iránt érzel tiszta vonzalmat?

A Veszta a mai direktbe fordulásakor a "𝐇𝐮𝐧𝐭𝐞𝐫𝐬 𝐬𝐡𝐨𝐨𝐭𝐢𝐧𝐠 𝐰𝐢𝐥𝐝 𝐝𝐮𝐜𝐤𝐬" (magyarul: "Vadászok vadkacsákra lőnek") c. sábai fokot aktiválja.

A Vénusz-Lilith szembenállás és ez a szimbólum egyaránt az ösztönös emberi vágyak, valamint a külső elvárások közötti egyensúlykeresést tükrözi. A család és a társadalmi normák erre tanítanak: működj minél kondícionáltabban, véletlenül se válj ki a sorból, ne legyél nehéz eset, ne ess szét és maradj kiszámítható.

Sima. Egyszínű. Rendes. Rendben. Jókislány.

A vadászat is, mint szabályozott tevékenység és a társadalom által elfogadott mód, amely anélkül ad lehetőséget a belső vágyak megélésére, az agresszív-állatias impulzusok levezetésére, hogy azok "káros hatással" lennének a közösre.

A szimbólum arra emlékeztet, hogy az emberi ösztönök nem elnyomandók, hanem megfelelő keretek között kifejezhetők. Viszont egy belső feszültségre is mutat: vajon lehetséges (vagy kell)-e megtalálni annak a módját, hogy a vágyaidat úgy fejezd ki konstruktívan és elfogadott módon, hogy azzal tiszteletben tartod a közösség szabályait és értékeit.

Miközben belül lobog benned a Tűz és visz az életszenvedély??

És már a tested is alig bírja tovább. Mert olyan sokáig volt elfojtva az szerelem, a vágy, a kéj, hogy egy ponton nem is tud mást, mint kirobbanni. Az évezredes elnyomás miatt egy ideje átestünk a ló túloldalára a nagy szexuális „szabadságban”. Bizonyos dolgok azonban inkább csak trendiek és divatból választottak, tehát ez még mindig csak az elvárásokról vagy a tökéltesen teljesítésről szól, és kevésbé a belső igényekről.

Az újdonsült kinyílás és érdeklődés továbbra sem abból fakad, hogy önmagadat fedezd fel szabadon.

De a sémákon túl neked vajon mi lenne jó egyénileg? Mit jelentene örömben lenni magaddal? Hogyan tudnál visszatérni az autentikus érzésekhez? A gyönyörben való létezés állapotához, amikor teljesen jelen vagy és tisztán érzed, hogy mi történik veled s benned. Hiszen csak így lehetséges őszintén választani. Közösen és megegyezés alapon dönteni. Nemet mondani. Meghatározni, hogy mit akarsz teremteni és alkotni.

Itt az idő újra felfedezni & definiálni magadat testileg is.

Kövesd és tiszteld a testet, halld meg a hangját! Rajta keresztül vedd fel a kapcsolatot önmagaddal, a gyönyöröddel. Amikor nem csak a sémákat követed az erőt szabadít fel, ami belső felszabadultságot hoz. Ezen a ponton többé nem vágyakozol, mert már a vágyként létezel. Egyenrangú partnerként tekintesz magadra, ezért nem akarod a másikat sem birtokolni, hiszen magadat birtoklod a vágyaiddal, az igényeiddel. Úgy adsz, hogy nem áldozod fel önmagadat. Képes vagy megmutatni, hogyan szeretnél kapcsolódni, ahelyett, hogy elviselnél valamit.

Az egészséges intimitás az szövetség, barátság, bizalom és őszinte kitárulkozás, ahol kifejezhető, hogy számodra milyen a kapcsolódásnak a megfelelő vagy jóleső iránya itt és most. Ehhez első lépésben magaddal kell felépíteni az intim kapcsolatot lépésről lépésre.

Újra teret kell csinálni a medencében a Tűznek.

Megtanítani a testet. Emlékeztetni a mezítláb sétálással, hogy földeljen. A szabad tánccal, hogy nyissa a csípőt, lazítsa a derekat. Az orgazmus, a teljes felszabadultság és a kiteljesedettség állapota nem a cél, hanem maga: az út. Ehelyett beszűkíted magadat a napi szintű kompromisszumokkal, amely frusztrációt aztán belevezetsz a szexbe.

De a gyönyörteli állapotnak nem kell pillanatnyinak lennie!

Amikor teret hozol létre a számára, akkor a vitalitás, az életszerelem képes kiáradni a medencéből a teljes testbe és beleszabadulni az élet minden aspektusába. Hogy képessé legyél folyamatosan töltődni ebben az állapotban, mintha rácsatlakoztál volna valamiféle töltőre.

A saját bodyworkös konklúzióm az volt, hogy néha annyira rá vagyunk görcsölve az elképzelt öröm utáni sóvárgásra, miközben az energiának a másik részét a vélt akadállyal való harcra fordítjuk, hogy elfelejtünk jelen lenni az életben. A külső és belső hangok elhitetik, hogy választani kell, pedig valójában mindkettőnek: a súlyosnak és könnyűnek is helye lehet.

Még akkor is lehetsz boldog vagy örömteli, ha az élet most épp nehézségeket produkál.