Nap-Rhea oppozíció | A bal oldal visszatér

A Nap ezekben az órákban az égbolt túloldaláról (az Ikrekből) világítja meg a Nyilasban járó Rheát: eljött az idő, hogy az Abszolút és Legmagasabb Anya, az Anyák ősanyja is kijöjjön a reflektorfénybe s tudassa, hogy jelen van.

Az asztrológiában a Rhea, a szakrális rendet és a természetes ciklusok védelmét képviseli. A sorsőrzés archetípusaként ő az, aki felügyeli a Régi és Új rend közötti átmenetet.

Az istennő, felesége a Szaturnusznak és édesanyja a Ceresnek, amely égitestek épp a zodiákus kezdeti koordinátáin szülik ki az Új Világot.

Az égbolton két Rheával találkozhatsz: az egyik (a Titán után) a Szaturnusz második legnagyobb holdja.

A másik pedig a Mars és a Jupiter pályája között keringő, az 1905-ben felfedezett és az 577-es számot viselő aszteroida. Az asztrológiában ez utóbbi kisbolygót szoktuk elemezni, amelynek a mélyebb megértéséhez érdemes megismerni a Rhea mitológiai hátterét is:

A Rhea, a titánok egyik legjelentősebb nőalakja, akit főleg a misztériumvallásokban tiszteltek.

Ő volt az Uranosz és Gaia lánya, Kronosz hitvese és a hat fő olümposzi istennek az anyja, aki a világra hozta Zeuszt, Hádészt, Posszeidont, valamint Hérát, Démétért és Hesztiát.

A Rhea tehát az abszolút anyai princípiumot és a női energiát jelenti. Az ábrázolásain általában a trónon ülő, méltóságteljes nőként jelenik meg, gyakran oroszlánokkal vagy dobokkal.

A hozzá kapcsolódó történet szerint társa, a Kronosz attól félt, hogy a gyermekei majd megfosztják őt a hatalmától, miképp azt maga is tette a saját apjával szemben (trónfosztotta Uranoszt). A „gyermekfóbiás” Szaturnusz a megszületésük után ezért egyenként felfalta a gyerekeit.

Rhea nem bírta tovább nézni, ahogy a gyermekei elpusztulnak. Mikor a legfiatalabb fiát, Zeuszt megszülte, elrejtette őt egy barlangban Kréta szigetén, és helyette egy pólyába tekert követ adott át Kronosznak.

Rhea ezzel a csellel mentette meg a szent utódot.

Zeusz felnőttként aztán visszatért és rávette az apját, hogy hányja ki a testvéreit, akiket még életben talált a gyomrában. így indult el a Titánok és az olümposzi istenek háborúja, amelyet végül Zeusz és a testvérei nyertek meg, s amivel kezdetét vehette az Olümposzi korszak.

Azzal, hogy bátorságot és ravaszságot mutatott, a Rhea elültette a változás, valamint a szabadság magját és elindította az isteni rend átalakulását.

A Rhea tehát nem csupán egy passzív anyai minőség, hanem az isteni női erőnek a bölcs, tudatos és cselekvő megnyilvánulása - az anyai ösztön & az égi beavatkozás együttes megtestesítője. Egy bölcs anyai alak, aki a növekedés és fejlődés érdekében képes áldozatot hozni.

A Rhea az istenek anyja, aki képes felismerni, hogy mikor kell megvédeni az életet vagy mikor szükséges változtatni a fennálló rendszeren és átadni a stafétabotot az új generációnak.

A Rhea az asztrológiában is az ősanya energiának és a teremtő női erőnek, az anyai önfeláldozásnak, a gondoskodásnak, valamint a védelmezésnek a jelképe.

A Rhea egyben a Sors formálója is.

Egy beavató & átalakító minőség, amely minden olyan életszakaszban fontos, ahol az Új megszületése zajlik - legyen szó gyermekről, projektről vagy spirituális irányváltásról.

2025-ben, amikor az összes lassú bolygó (a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó) is az új helyén van s egy egészen ritka asztrológiai újrakonfiguráció pillanatát éljük, ideje az Első Anyát is beengedni a köztudatba.

Hiszen a Rhea nem halt meg.

Törvényeit beléd temette,

mielőtt még nevet kaptál

vagy a tartozás súlya

meghajlította volna a gerincedet,

hogy a szemébe nézz azoknak,

akik sosem láttak igazán.

Rég kapcsolatba léptél az energiájával,

ami ősibb, mint bármilyen alak.

Amit nem lehet tanítani,

nem lehet gyógyítani,

sem örökölni

— csupán az emlékezetből előhívni.

Ez az emlék: a Rhea.

Ő az,

aki pólyába csavart követ adott a zsarnok kezébe,

hogy az Idő majd a saját illúzióját eméssze el.

Ő az építész,

aki hagyta, hogy kitöröljék,

hogy a gyermek — a valódi Jövő —

egyszer megszólalhasson azok által,

akiknek sosem lett volna szabad túlélniük.

Őt örökölted a lélegzetedben,

a fájdalmadban,

az engedetlenségedben,

amellyel nemet mondtál arra,

amit a világ valóságnak nevezett.