Mars vs. Vénusz | Érzelmi távolságtartás

Az elmúlt hét során a 2025-ös év úrnője - a Vénusz istennő, maga is becsatlakozott a Plútó és a Mars között hónapokig tartó diskurzusba. Az égi szerelmeseknek a mostanra tágabb szembenállása, a holnapi Telihold horoszkópjának az aszcendens-deszcendens tengelyét aktiválja – megkoronázva a karmatengely másfél éves munkáját, az Én vs. Te vonalon.

Az 𝘰𝘯𝘭𝘪𝘯𝘦 𝘸𝘰𝘳𝘭𝘥 hajlamos elhitetni velünk, hogy csak azért, mert a 𝘤𝘩𝘢𝘵 𝘢𝘣𝘭𝘢𝘬 24 órában nyitva van, ténylegesen is beszélgetünk vagy kapcsolódunk. Közben már észre sem vesszük, hogy a kapcsolataink jó része el van sekélyesedve és a lelkünk pedig KRITIKUS MÉRTÉKBEN KISZÁRADT.

Valójában nem is világgal, hanem a saját mélységeinkkel vesztettük el az intim & közeli baráti kapcsolatot.

Amikor túl sokáig vonjuk meg a lelkesítő, az örömet adó, a tápláló élményeket magunktól, akkor nőként jellemzően az alsó tájak kezdenek el elsőre beszürkülni. Idővel lecsökken a libidó, valamint az intimitásra való hajlandóság, kiapad a kreativitás, és megszűnünk az élet bármely területén is termékenyeknek lenni.

A méhtér mindig letükrözi, ami a lelkünk mélyén van, ezáltal pont ugyanolyan ÉLETTELNNÉ & SZOMORÚVÁ válik, legalább annyira szomjazik majd, mint mi magunk.

A lelki koplalás pedig oda vezet, hogy szinte alig bírjuk majd vonszolni magunkat a mindennapokban: lecsontosodunk, elfáradunk, kimerülünk, kiégünk. Ha ilyenkor látnád magadat belülről, amint ez a félelmetes feketeség határozza meg az ottani alaphangulatot, valószínűleg hamarabb kapnál észbe.

Az érzés, hogy az egyedül során már nem lehetséges megújulni vagy másfajta tapasztalatokat szerezni, idővel valószínűleg még azokat is eléri, akiknek ezzel az állapottal alapvetően nincsen problémájuk.

Egy ponton túl bárkinél értelmét veszti a sok-sok magányosan eltöltött óra.

Manapság azonban nincsenek könnyű helyzetben azok, akik a minőségi kötődésre vágynak és szeretnének szívből & tisztán kapcsolódni egy másik emberrel. Akik nem hajlandók kompromisszumokat kötni és a 𝘥𝘢𝘵𝘪𝘯𝘨 felületeken udvaroltatni, flörtölni vagy szexelni. Akik számára nem elég a felszínes ismerkedés vagy a sokkal mélyebbről eredő állandó éhségnek, a pusztán ideig-óráig történő csillapítása.

Ahogy az egyik kedves kliensem fogalmazta találón, valahol „sérti a női méltóságot és mivoltot, amikor egy elektronikus húspiacon kell termékként elkelni, marketingelni & megpróbálni rásózni magunkat másokra. Már-már megalázó, hogy így kell ismerkedni, miközben mindannyian találkoztunk már azzal a helyzettel, amikor az ellenkező nemnek a tagjai röhögve mutogatják egymásnak a lányok/fiúk profiljait.”

A magasabb szintű kapcsolódásra való éhség természetesen nem csak a párkapcsolatokra, hanem minden emberi viszonyra ugyanúgy érvényes.

Az instant kommunikáció terjeszkedésével azonban egyre nehezebb látni vagy elhinni, hogy a dolgok a pozitív irányba változhatnának.

A fenti hiányokra adott könnyű válasznak tűnhet az ÉRZÉSEKBŐL VALÓ KICSEKKOLÁS.

Ha viszont az érzelmi távolságtartás és a nihil válik az alapműködéssé, akkor egy idő után egyre elképzelhetetlenebbnek fog tűnni, hogy valaha is vissza tudj/akarj majd kapcsolódni az egészbe.

A fejben fogod átgondolni, lejátszani a lehetséges utakat. És amikor nem látni egy helyzetnek a pontos végét vagy elsőre nem tudni, hogy az hova is vezet, akkor idővel már meg sem fogod próbálni.

Egyre inkább bemerevedsz, egyre többször maradsz ülve és otthon, mígnem egyszer csak ki sem nyitod többé az ajtót a lehetőségnek.

Vajon hogyan lehet visszatalálni az Életbe, amikor elvesztetted a fonalat? Mi vezet ki a sötétségből?

Az érzés neve: B-I-Z-A-L-O-M.

„Mintha egy lepattanó labda lennék. Úgy látlak, mintha a rendőrök által a tömegoszlatások során használt ballisztikai vagy a repeszek ellen védelmet nyújtó plasztik védőpajzsban, valami 𝘱𝘳𝘰𝘵𝘦𝘤𝘵𝘰𝘳ban lennél összekuporodva.

Hiába próbálok jönni, mindig visszapattanok. Minél közelebb jövök, annál messzebbre repülök.

Ez a sok-sok kitinpáncél azonban nem csak a tiéd, hanem a mélyen ülő generációs réteg, és a nőknek az ÉLETBE VETETT ELVESZTETT BIZALMÁRÓL szól.

Olyan ez, mint egy kártyavár, egy sok láncon futó történet, aminek a gyökeréhez csak lassabban lehet eljutni. A kemény falakat nagyon óvatosan és csak külön darabokként lehetséges leszedni. Azok mögül lépésről lépésre lehet téged kiszabadítani.

Igazából nem is érzem, hogy csinálni kéne valamit.

Ha most tennék valamit, azzal azt mondanám, hogy valami baj van veled és rendbe kell rakni. Ez a hozzáállás pedig nem segít! Helyette inkább csak leülök melléd és csendben maradok, amíg azt nem mondod, hogy most már lehet máshogy. Mindössze itt vagyok és megadom a szükséges figyelmet.

Éreztetem, hogy az ég egy adta világon semmit nem akarok tőled!

Nem akarom, hogy nagyobb, erősebb, szebb vagy másmilyen legyél. Szimplán jelen vagyok és figyelem, hogy ez számodra milyen.

Már nem akarlak megoldani.

Velem nem kell semmilyennek lenned. Nem kell semmit csinálnod. Nem rakok rád feladatot, elvárást.

Ha ott akarsz feküdni a 𝘴𝘩𝘪𝘦𝘭𝘥ek alatt, feküdj! Ha fel akarsz nézni, itt vagyok. Ha dörömbölni akarsz, meghallgatom. Ülök veled sziklaszilárdan és bármi lehetsz.

Nem szeretnélek meggyógyítani, megorvosolni, megjavítani, megváltoztatni. Ha sebzett gyerek akarsz lenni, hát légy! Ha boldog felnőtt nő lennél, az is oké."

Az érzelmeidhez - azokon pedig önmagadhoz, valószínűleg hasonló úton és módon tudsz visszakapcsolódni: melegséggel, feltétel nélküli elfogadással, ugyanakkor lojalitással & hűséggel.

Első körben hagyd abba saját magad b@szogatását és próbáld meg elfogadni magadat úgy, ahogy vagy. Köteleződj el teljes szívvel ezen kapcsolódás mellett; éreztesd magaddal nap mint nap, hogy komolyan gondolod.

És figyeld meg, hogy anélkül, hogy bármit is csinálnál, önmagában ez a fajta feltétel nélküli jelenlét és a tudatos önrefelexió képes ÉLETET & ÉRZÉST GENERÁLNI benned.

Amikor ez megvan, akkor többé nem leszel 𝘰𝘧𝘧𝘭𝘪𝘯𝘦 - vagyis, nem lesz olyan, hogy ki lennél csekkolva magadból. Ezáltal a kapcsolódási hiány is meg fog szűnni.

Az ily módon önmagaddal levés képes csak felülírni a bizalmatlanságot és megszüntetni a távolság illúzióját.

A szürkéből: vörösesen pulzáló életet létrehozni. A nihilből - nyitottságot, a ziháltságból: nyugalmat & harmóniát teremteni.