Lilith-Plútó együttállás

A Lilith-Plútó együttállás mondta a mai asztroterápián:

"Szélviharban állok. Borongós az ég, hideg és sötét van. Talán november lehet. Feltölt ez az idő, ahogyan a szél viszi a hajamat. Háttal állok és a kitágult síkság felé nézek.

Felveszem ezt a tomboló energiát. Egyhelyben állok és hagyom, hogy átjárjon. Nagyon jó ebben lenni, ahogy háborognak körülöttem az elemek. Dobog a szívem. Érzem, hogy valami nagy dolog történik. Valami olyan titokra fogok rájönni, aminek hordereje van.

Növekszem a szél ereje által és ezzel tudom a világomat újrateremteni.

Megyek vele… Ahogy fölkap, nem dobál, hanem benne vagyok és általa tudok mozogni. Olyan, mint egy táltos paripa, ami visz és amivel bejárhatom a pusztaságot. A Magyar Alföldet, ahol nincs korlát és még a fák felett is elsiklunk.

Szédületes a tempó, elképesztő, nagyon mélyre ható szabadság érzés ez.

A sötét alkony, mintha a sötét oldalam, de a teremtő energiám lenne. Ami Én vagyok. Meg tudom ülni, visz a hátán. Nem cibál, nem ő irányít és nem is én, hanem együtt mozgunk. A felhők fölöttem elnyújtott habok. Feltölt az energia, átjár, fel tudom venni és az ereje mindent kifúj, aminek nincsen már helye.

Vad, elemi, zabolátlan érzés, amivel azonosulni tudok. Nem is tudom megmondani, hogy éreztem-e már ilyet. Talán gyerekként. A karjaimban jelenik meg, mint amikor a boszorkányok a tűz körül állnak és varázsolnak. Ott tudom az erőt felvenni és kapcsolódni ezzel az energiával."