Ceres & Neptunusz | A Kozmikus Anya ébredése

Az elmúlt hétvégén a Kosba átköltöző Ceres aszteroida, a mai napon már utol is éri a zodiákus első koordinátáján állomásozó Neptunuszt.

Ha a feltétel nélküli (isteni) szeretetnek, a törődésnek és az odaadásnak példaképeket keresnénk, akkor ők ketten lennének azok.

Itt a kör legelején állva ezek az égitestek arra emlékeztetnek, hogy az Újat már a fenti minőségekből indítsd el. Egy másfajta, talán szeretetteljesebb hozzáállással önmagadhoz, az élethez, az életet adó édesanyá(k)hoz és a Földanyánkhoz.

Ahogy a Ceres átlép a Halakból: a Kosba, az égitestnek az anyáskodó gondoskodása a háttérbe húzódik. Teljesen persze most sem engedi el a kezedet, hiszen a burok energiája láthatatlan auraként mindig veled lesz.

A tűz uralma alá kerülő bolygó viszont már egy önállóbb & aktívabb életszakaszba terel.

Most hunyd le picit a szemeidet és kezdd el érzékelni a végtelen feketeséget - azt a mezőt, ami sosem hagy el és amely mindig körülvesz.

Vajon milyen mély lehet?

Milyen széles az örökkévalóság?

Milyen magasan ível föléd a mindenség?

Érezd, ahogy ez a megfoghatatlan tér mindenhol ott van: mögötted, melletted, feletted és benned is.

Majd kezdd el tudatosodni magadat ebben a térben.

Érezd, miképp jelen vagy senkiként, a semmiben, a seholban, az időn kívül – tiszta tudatosságként.

A Kos Ceres ezekben az elmúlt hetekben végigkísérte a belső növekedésedet és mostantól dúlaként lesz jelen az öntudatra ébredésedben, majd az önálló útra kelésedben.

A folyamatban, ahol az erejével és a támogatásával megszívva magadat rövidesen életet adsz az Életnek, valamint a benned lévő potenciálnak. Ahogy a szikrából egyszer csak megjelensz apró magocskaként, mint a földgolyó az űrben.

És napról napra elkezdesz új formát s alakot öltetni, miközben egy takaróként magaddal hozod az örökkévaló istenanya energiáját & szeretetét.

Hagyd, hogy lélegzetről lélegzetre erőre kapj, és a születéseddel az energiád tovább vigye a szándékot: „A Szeretetem meggyógyítja ezt a szent helyet, amit Földnek hívunk”.

Érezd, amint rajtad keresztül megnyilvánul mindaz, ami mostanáig odabent érlelődött.

Engedd, hogy a rezgésed áthasson mindent, ami körülötted létezik...

Lásd a Földet a távolból, amint az élet virágzik rajta.

Majd helyezd azt a Szíved közepére - lélegezd bele a benned lévő szeretet erejét.

Gondolj a fákra. A belső óceánokra. A hegyekre, a sivatagokra, a tájakra, a legelőkre, az állatokra – minden fajra. Érezd a velük való Egységet, s hagyd, hogy a törődés által kiburjánzanak, tovább növekedjenek.

Légy minden lélegzetvétellel egyre tudatosabb a benned lévő szeretet intelligenciára és tartsd a Földet közel a szívedhez, ahol az ott lévő szeretet meggyógyíthatja az élet minden formáját.

Tudd, hogy minden alkalommal, amikor megnyitod a szívet, a Föld érzi és reagál. Észreveszi, amikor bármilyen formában is adsz. Tud rólad, amikor szeretettel szolgálsz. Mosolyog, amikor hálát küldesz a világba. Vagy amikor ámulatba esel egy naplementétől, elcsendesedsz az éjszakai égbolt csodájától, ha megérint egy szellő s te összekapcsolódsz vele.

A kollektív mező veled együtt dobban minden egyes alkalommal, amikor a szívedet ezekre a magas érzésekre hangolod.

Amint az élő Szeretetté válsz, a kozmikus női energiához, az istenanyához, az édesanyádhoz, a Földanyához s annak minden teremtményéhez ugyanazzal az együttérzéssel, tisztelettel, kegyelemmel és alázattal fogsz fordulni, amely energia megsokszorozva tér majd vissza hozzád.

Most lásd, amint a Föld lakójaként benne élsz. Amint részt vállalsz a Teljességben - mint a sejt, a test egészének működésében. És áldd meg magadban ezt a szent helyet. Adj hálát érte. Csodálkozz rá minden pillanatban. Ünnepeld meg minden egyes ébredéskor.

Gondoskodj róla figyelemmel ugyanúgy, mint szerető édesanya a gyermekéről.