Bevezető a Teliholdhoz | Kitárul a Paradicsom

A jelenlegi holdciklus 2026. május 16-án, a Bika Újholddal kezdődött, amelynek a Nyilas aszcendensén akkor előlépett egy Új Lilith, aki most egyesülni készül a vasárnapi uránuszi Teliholddal.

A Lilith az a részed, amelyért bántott a világ.

Amelyet a Férfi kitagadott a Paradicsomból (jel. → a társadalomból, a családból, az otthonból) és amelyet ezért Te is száműztél magadban.

Ez a belső Lilith már a nagymamáidban is azt tanulta, hogy ő valamiért kevesebb.

Hogy jobb félnie, hiszen gyengébb a másik oldalnál.

A Lilith az a belső szereplőd, aki ezért szeret bujkálni és akit nehéz látnod.

Akit inkább a periférián tartasz, de néha a szemed sarkából mégis észlelsz.

„Ki ez?” – találgatod - „Mit akarhat?”

Értelmezhetetlen számodra az a működés, amelyet képvisel.

Nem tudod, mit csinál?

Idegesít is!

Ám már egyre többet mondogatja:

„Keress meg!” – és érzed, hogy nem véletlenül.

Dolgotok van együtt.

Tudna adni neked valamit.

Tejesen még most sem látod, de mintha már telepatikusan üzenne.

Piros kézzel nyújt feléd valamit. Olyan, mint a paradicsom, aminek még a szagától is rosszul vagy. Utálod a jelenlétét! Tagadod. Szétfolyik… nedves a belseje. Nem tudod megenni. Rosszul vagy tőle, mert nem érted.

Legszívesebben hátat fordítanál neki.

Kizárnád.

Ő nincs is.

Jobb ignorálni.

Közben meg el vagy fáradva az ellenállásban. Hogy nem tudod ezt az egészet hova tenni. Hogy képtelen vagy befogadni magadba, aki be szeretne jönni és be akarna záródni.

Ijesztő, hiszen mintha nem lenne kulcsod hozzá...

És mert vér tapad a jelenlétéhez.

A múltjához.

Ahogyan eddig őt láttad…

Mintha mindig csak a rossz kapcsolódott volna hozzá az emlékeidben. Nincsen meg a könyvtáradban vagy a megéléseidben, hogy ennek az energiának van jó része is.

Csak egy nagy vörös ❌ van felé.

Egy dupla piros ❌.

A merev ellenállás, amiért nem tudtok egymás felé mozdulni.

Próbálsz úgy tenni, mintha nem is létezne és csak a többiekkel foglalkozol, amitől elkezd zsugorodni.

Hónapok óta maga alá pisil és kakil, szinte már lábra sem tud állni, de azért sétáltatod magad mellett egy táskában.

24 órás nővért játszol mellette.

Közben hallod, amikor bentről ezt mondja:

„Ne küzdjél már! Ebben a formában csak megnehezíted mindkettőnk életét. Ha megpihennél, könnyebben fel tudnálak emelni, így viszont mindannyian beleszakadunk.”

Amikor ilyen aszalttá válik, kevésbé tűnik dühösnek és ijesztőnek, miközben így sem jó!

Hiszen annyira már rálátsz, hogy tudd: ő egy fontos erőforrásod.

Nem maradhat összeaszalódva!

Azt akarod, hogy éljen & úszkáljon a többiekkel!

Meghívod a látóteredbe:

„Beengedlek, bár nem tudom mi vagy!”

Néha még zavaró, hogy itt van és hogy látni a mivoltát. Az igazán félelmetes persze az lenne, ha teljesen szétnyílna és a belseje is elérhetővé válna.

A belső borzasztósága…

Az a sok-sok mélyről jövő fájdalom. A veszteségek. A szexuális sérülések. A beléd nevelt jókislánynak a magára hagyatottsága és csalódottsága.

De mintha mindezek mégis általa tudnának csak ürülni innen az alsó, a női terekből. És olyan jó lenne már nem a fájdalomban lenni, meg folyamatosan erre figyelni!

De közben meg szétfeszít belülről a kérdés:

Mi lenne veled nélküle?

Ki lennél, ha nem volna az állandó szenvedés, akiről gondoskodni kell?

Mintha a Lilith erre a gyógyulni vágyó részedre hívná fel a figyelmet.

Arra kérne, hogy már ne fordítsd el a tekintetedet.

Ha hagyod, akkor, mint az elengedésre váró alvadt vér, a jelenlétében magától elmennek azok a súlyos dolgok, amiket eddig cipeltél. Levedlésre kerülneka fiús és a harcias részek, amelyek mostanáig párbajoztak benned a Férfival és az Atyával.

Hidd el, csak a saját belsőd akar általa kinyílni, felszabadulni!

Most itt áll a szemed előtt, mint egy szeretnivaló, bújós kiscica.

Célzottan itt van, hogy lássad és rá tudj fókuszálni.

A jobb szemedet viszont be kell kicsit csuknod...

Gyógyító, lágy, női erő - a Szeretet Bölcsessége, árad ki belőle, amely bevonja a bal feledet.

A fejedből is kiszed valamit…

Aztán tovább áramlik a testeden, eljut az alhasi részekhez és végre ott is elkezdhet kikönnyülni.

Kitárulhat benned a tökéletes Paradicsom, amitől eddig saját magadat tartottad távol.

A Lilith többé nem a pirosságában, nem a dühében van. Az energiája finom rózsaszínessé halványul, amiért az ereje sem olyan intenzív vagy kontrollálatlan.

Egy gyógyító búraként emelkedik föléd és mostantól onnan véd.