Vízkereszt | A házszentelés ideje
- Miss Moodswings
- Jan 6, 2023
- 9 min read
Updated: Jan 6
A Vízkereszt hagyományosan a házszentelésnek, valamint az otthon megáldásának a napja. A lakásra vonatkozó áldáson túl, ilyenkor érdemes az ingatlannal vagy a költözéssel kapcsolatos jóakaratot, előnyt, hasznot, nyereséget, bőséget, szerencsét stb. kérni.
Ősi hagyományból keresztény ünnep
A régies nevén a Boldogasszony havának - vagyis: januárnak a hatodik napján, ér véget a karácsonyi ünnepkör.
Sokak számára ez ma már csak annyit jelent, hogy babonából gyorsan le kell szedni a karácsonyfát. Annak az elmulasztása a néphagyomány szerint ugyanis bajt hozhat a teljes évre.
Hiszem, hogy a vallásos szokásainkban megbújik a népi örökségnek és az ősi rituáléknak a bölcsessége. Ahogyan azt Zentai Anna is írja: “a régiek okkal tettek dolgokat adott időben és módon.”
Január 6-a, a kereszténységet megelőző matriarchális rendben az ún. tizenkét mágikus éjszakának a lezárása volt, amelyre a három Sorsistennőtől kértek áldást az őseink.
A görög, a kelta és a germán hagyományokban tisztelt istennők a női minőségnek a három aspektusát: a leányt, az anyát, és a bölcsasszonyt szimbolizálták. A keresztény és patriarchális hagyományban már megjelenik a férfinak a minősége is a három bölcs alakjában.
A Vízkereszt vagy másik nevén az Epifánia (jel. "Jézus megváltóként való megtestesülése"), az egyik talán legrégebbi egyházi ünnep.
A háromkirályok ezen a napon köszöntötte az újszülött Kisjézust.
Gáspár, Menyhért és Boldizsár, a mai ismeretek szerint asztrológus-csillagászok és papok voltak, akik ajándékként áldást, továbbá tömjént, aranyat, mirhát vittek a kisdednek.
"A mirha a Föld, a tömjén az Ég, az arany pedig a Földet az Éggel összekötő, az égi Paradicsomot a Földre lehozó arannyá vált ólom-ember szimbóluma.”
A Keresztelő Szent János ugyancsak január 6-án keresztelte meg a Jordán folyó vizében a harmincéves Jézust.
A kánai menyegzőn a Krisztus borrá változtatta a vizet.
Mindezekre emlékezünk, amikor Vízkereszt napján a pap vizet és tömjént szentel a templomban, amelyből aztán a gyülekezet a mise végeztével magával visz otthonába.
A tömjénezés
A három napkeleti királyt a karácsony csillaga (=Szaturnusz-Jupiter együttállás) vezette Betlehembe.
A Budai Homeopátiás Szellemi Műhely oldaláról:
“A három, a Dél-Arábiából érkező bölcsnek az ajándékai az akkori idők legdrágább anyagai voltak. A kereskedelmi értékükön túl pedig egyféle „házi patikaszerként” is funkcionáltak, amik a gyermekhalandóságban szerepet játszó fertőző betegségek kezelésére is alkalmasak lehettek.
A második király, akit Menyhértnek nevez a Biblia, tömjént vitt a betlehemi jászolba.
A tömjénezést csak a pontifex azaz a „hídverő” főpap végezhette, így az Jézusnak az ember és az Isten közötti összekötő szerepére utal.
(...) A tömjén és a mirha együttesen olyan párt alkot, amit „isteni illatosítónak“ neveznek. Mindkét növény mézgája annyira ritka, különleges és kedvelt volt, hogy egyenértékűnek tartották az arannyal.
A tömjént, a világos színe és a könnyű súlya miatt a szellemmel és a mennyel hozták összefüggésbe. Égetésükkor a felszálló illatos füst a halandót a halhatatlanhoz kapcsolja, így az ember és az istenek kommunikációjának eszközei.
Már az i. e. X. század közepén is ezekkel kereskedtek az izraeliek. Egyiptomba, Föníciába és Szíriába szállították őket eladásra, mert a balzsamfák csak a sábaiak vidékén és a szemben fekvő afrikai partokon termettek.
A tömjént, füstölőként és gyógyításra használták.
Már 1700-ben is jelen volt füstölőszerként az egyiptomiak és a főníciaiak vallási szertartásain. A finom, balzsamos tömjénillat volt a legszentebb illat számukra; általa kerültek kapcsolatba az istenek szférájával, így számos rítusnál elővették.
A nagy mennyiségben beszívott füstje ugyanolyan bódító hatású, mint az alkohol.
A tömjénezésnek a szokását idővel a katolikus egyházak is átvették. Nem csak az ünnepi hangulat kedvéért, de a templomoknak a tömjénnel való füstölése felbecsülhetetlen értékű volt a járványok idején is.
A keresztény egyház az időszámításunk utáni században kezdte bevezetni a tömjénégetést, azt jelképezve ezzel, hogy a hívek imái felszállnak Istenhez. A katolikus egyház rítusában azóta is megmaradt az istentiszteleteknek és a körmeneteknek az alkalmával.
A tömjén, az emberiségnek az egyik legősibb kereskedelmi és luxuscikke volt - nem véletlen, hogy a bölcseknek az értékes ajándékai között szerepelt. A tömjénégetés a ma is élő vallások közül a hinduk, a buddhisták, a sintoisták és a zsidók szertartásainak is része.
Őshazájában, az indiai ajurvédikus gyógyászat keretében is elterjedten alkalmazták és alkalmazzák ma is az ízületi panaszok kezelésére.
Emellett az aromaterápiában is használják a mentális ellazulás elősegítésére, fejfájás kezelésére - mind magát a tömjént égetve, mind a belőle nyert illóolajat párologtatva.
A tömjén, egy növényi gyanta, amelyet a melegebb éghajlaton sokfelé elterjedt balzsamfafélék (Burseraceae) családjába tartozó fák (Boswellia) adnak. Ugyanebben a családban találhatók meg a mirha forrását jelentő fák (Commiphora) is.
A füstölőgyantaként és illatszerek alapanyagaként használt tömjént, elsősorban a Boswellia sacra fajból nyerik ki, amely az Arab-félszigeten (Ománban és Jemenben), illetve Északkelet-Afrikában (Szomália) őshonos. Ez a kis lombhullató fa 2-8 m magas. A gyanta a kérgén ejtett bemetszéseken át szivárog ki, amely a megkeményedése után lekaparható. Esetenként egész kéregdarabokat távolítanak el a gyantamennyiség növelése érdekében.
A tömjén áttetsző, gömbölyded darabokból áll, amelyek sárgás vagy vörösesbarna színűek lehetnek. Illatát viszonylag magas, öt-tíz százalékos illóolaj-tartalmának köszönheti. A tömjént, illetve a belőle előállított illóolajat a parfümipar is hasznosítja fixálószerként.
A tömjén azonban nem csak antik luxuscikk és az indiai hagyományos gyógyászat szere, hanem a modern gyógyászatban is helye van.
A tömjén angol neve "frankincense" pedig az ófrank "franc" szóból származik, ami 'szabadot', 'szegényt' vagy 'bőségest' jelent, vagy a latin "incensum" kifejezésből is eredeztethető, aminek jelentése ’meggyullad, lángra lobban’.
A tömjén, igen sokrétűen használható fel gyógyítási célra. Aromaterápiás alkalmazása során az olajos oldata akár párologtatva, akár fürdőolajként használva jelentősen csökkenti a stresszt. Illatának ezen tulajdonsága miatt is erősödik az intuíciós képesség és a spirituális érzület.
Természetes háztartási tisztítószerként is jól megállja a helyét, mert antiszeptikus hatású. Ha régen fertőtleníteni akartak egy területet, a tömjénfa ágait égették el rajta. Mivel elpusztítja a kórokozókat, a tömjénolaj szájhigiéniás célra is használható. Segíthet megelőzni például a fogszuvasodást, a rossz leheletet és az orális fertőzéseket.
Hatásos öregedés elleni és ránctalanító szer. A tömjén illóolaja ugyanis erősen védi a bőrsejteket, segítségével csökkenthetők az akné foltok, a nagy pórusok megjelenése, sőt megelőzi a ráncok kialakulását, mivel hozzájárul a bőr feszességének megtartásához.
A tömjénben megtalálható egyik aromás anyag az orvosok szerint segíthet a petefészekrák leküzdésében. A brit Leicesteri Egyetem vizsgálata alapján a tömjén képes a nehezen kezelhető tumorsejtek elpusztítására.
A tömjén illóolaja komoly segítség az emésztési zavarok megszüntetésében is. A puffadás, a székrekedés, a gyomorfájás, az irritábilis bélszindróma, a görcsök is enyhíthetők az alkalmazásával. Az emésztőenzimekhez hasonlóan segíti az emésztés gyorsítását.
Hatásos sérülések, sebek, horzsolások és a pattanások nyomainak kezelésére is. A tömjénolaj segíthet a sebgyógyulásban, valamint csökkentheti a hegek megjelenését. Természetes gyógyszere a megfázásnak és az influenzának, mert működik az antiszeptikus hatása, miközben megkönnyíti a váladék felköhögését.
S persze segít a gyulladások megszüntetésében és a fájdalom mérséklésében is. Különösen az izom- és ízületi fájdalmak csökkentésében hatásos.
Füstje erőt ad, csökkenti a lelki és szellemi kimerültséget, segít az érzelmi sebek elviselésében, a régmúlt nehézségeinek elengedésében. Koncentrálja és állandósítja a figyelmet.
A homeopátiában az Olibanum sacrum (tömjén) tünetképe a spiritualitáshoz, a tisztasághoz, a vallásossághoz, a tiszta tudatállapotokhoz kapcsolódik.
Azok a személyek, akiknek ez a szer jól hat, szeretnek egyedül lenni (mint egy apáca), átszellemesülve imádkoznak, meditálnak, spirituális gyakorlatokat végeznek. Már gyerekkorukban a világ mögöttes kérdéseit kutatják.
Az élet-halál, az emberi kommunikáció, a spiritualitás kérdései, az Isten iránt érdeklődnek.
Rugalmatlan, radikális gondolkodásuk van ezekben a kérdésekben. Szigorúak magukhoz. Monostorokba járnak meditációs elvonulásra. Katonásan viselkednek. Spirituális arrogancia jellemző rájuk, felsőbbrendűnek képzelik magukat a környezetükhöz képest.
Ugye, máris más értelmet nyer az "öntömjénezés" jelző?
Úgy érzik, ők Istennel kommunikálnak közvetlenül, ők az Isten földi helytartói (lsd. "Messiás tudat"). Tisztának és romlatlannak vélik magukat. Filozofikus alkatok. Jóga vagy meditációs közösségek vezetői lehetnek.
Mindenre, ami nem felel meg a nézeteiknek, arra szarkasztikus humorral válaszolnak. Hidegek, merevek. Nem akarnak valójában megváltozni. Előre megtervezett életutat szeretnének bejárni. Idővel az érzelmi életük, magánéletük teljesen elsorvad és egyedül találják magukat, nem igényelnek társaságot.
Extrém esetben mindebből autisztikus állapotok is kialakulhatnak. Identitás zavaruk is lehet, úgy érezhetik, hogy elveszettek. Képtelenek felelősséget vállalni és közömbössé válhatnak a környezetükkel szemben. Skizofrén állapotok is kialakulhatnak. Böjtölhetnek vagy egyes ételeket elutasítanak az étrendjükben. Erős fejfájásaik lehetnek, orrvérzés is előfordul.
Gyermekkorukban együttérzők, szeretetteliek, kíváncsi természetűek, sokat filozofálnak, keresik a szerető közeget, a békét, a harmóniát.
Összességében nagyon mereven elzárkóznak mindentől és mindenkitől, akit, amit sötétnek, gonosznak, piszkosnak, ördöginek vélnek. Csak az isteni jóságnak szentelik az életüket, amely pont visszájára sül el, így egocentrikusak, túlbuzgók és arrogánsak, erőszakosak, basáskodó természetűek lesznek.”
A szentelt víz és a vízmágia
A víz az egyik alapvető elem és a földi életnek a szimbóluma. Minden nép mitológiájában különleges helyet foglal el a tisztító, a gyógyító és áldó erejének köszönhetőn. A világ különböző vallási rendszereiben sokszor a gonosz erők elűzésére is használatos. A népmesék és legendák szerint a Földet teljesen beborította a víz még a kezdetben.
A Vízkereszt napján az elődeink tömjént, krétát és sót szenteltek.
Az ünnepnek a másik fontos kelléke volt maga a szentelt víz, amelynek a régi hagyományban varázserőt, gyógyító és gonoszűző szerepet tulajdonítottak. A hívők hazavitték a templomból ezt a szentelményt, és a következő januárig a spájz polcán egy üvegben vagy korsóban őrizték.
A régi embernek még volt szenteltvíz tartója is.
Ha maradt belőle, azt a következő Vízkeresztkor beöntötték a kútba, hogy annak vize meg ne romoljon. A hazavitt szentelvízzel meghintették a szobák belsejét, a padlót, a gyermekágyas asszony fekhelyét, aztán a bölcsőt, a csecsemő fürdővizét, a menyasszony koszorúját, hogy azokat ne érhesse semmi rontás.
Tettek a halott ravatalára is belőle.
Meglocsolták vele a gazdasági épületeket, a kamrát, az ólat, megitatták vele a jószágokat, megforgatták benne a vetésmagot. Az egész év során használták a betegségek gyógyítására. A vendég érkezésekor abból vetettek keresztet annak homlokára, mielőtt átléphette volna a küszöböt.
A mai nap szertartását tehát, a víz megszentelésével szokás kezdeni. Erről Lilith Cadmon írását idézem:
“A vízmágia hatékonyságának megértéséhez az első lépcsőfok, hogy tapasztalatunk legyen arról, hogy a víz feltölthető információval, közismert fogalommal élve: programozható. (...) Mi történik, amikor vizet szentelnek? Egész egyszerűen az, hogy a szentelés szertartását végző személy feltölti a vizet a Fény információjával, gyógyító üzenettel, áldással, védelemmel. (...) A víz megszenteléséhez két dolog kell: víz és egy Isten-gyermek. Ember. Gyermek. Asszony. Aggastyán. Akármelyik, bármelyik és minden emberi lény képes ezt a szertartást elvégezni.
Sőt, messzebb megyek: el is végzi naponta többször anélkül, hogy tudna róla. De ennyire nem szaladok előre.
A víz megszentelése abból áll, hogy egy ember valamilyen szertartás keretében, valamilyen módszer szerint koncentrált gondolatai segítségével programot helyez a vízbe, majd azt a vizet belehelyezi abba térbe, ahova szánta. Vagy felhinti az ajtófélfára, vagy megitatja a jószággal, vagy megissza maga, vagy kiönti Földanya testére. Ettől a tér, ahol él, dolgozik, alszik, átveszi a vízbe helyezett információt. (...)
Valahányszor kézbe vesztek egy pohár vizet, az mindig átveszi azt az információt, amivel tele van a fejetek abban a pillanatban. Sőt, mi több: az elfogyasztott étel is tudja ugyanezt, csak trapézon.
(...) Saját gondolataitokat összpontosítsátok valamilyen számotokra kedvező üzenet köré és helyezzétek a tudatotokba, hogy ezt az információt átveszi a kezetekben tartott pohár víz, majd igyátok meg, vagy hintsétek szét, vagy öntsétek ki az Anyaföldre.”
A házszentelés és az otthonáldás menete
A víz és a tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, vagy másik nevén a koleda.
Az elődök a Vízkereszt előtt kimeszeltek, hogy felfrissítsék a ház energiáit. Egyes helyeken még ma is a pap járja végig a házakat, és a közös imádkozás után megáldja a lakókat, oltalmat kér rájuk.
Elhinti a vizet a ház minden szegletében, majd tömjénezést végez.
Fontos tehát, hogy mielőtt hozzálátnál az otthoni tértiszításhoz, mindenképpen végezz el egy energetikai nagytakarítást.
Zentai Anna oldalán is szépen le van írva a teljes menete.
Használhatsz hozzá fehér gyertyát, füstölőt, szentelt sót és szenet, mustármagot. Égethetsz gyógynövényeket.
Én magam az érzékszervek felélesztésével szoktam kezdeni minden szert: kéz-és arcmosás (bőr), kisharang (hallás), füstölés (szaglás), gyertyafény (látás) - mindegyik a négy égtáj irányába. A gyertyafény minden vallásban a tudat világosságát szimbolizálja.
Az ötödik elem legyen mindig a szándék (ha tetszik ima, mantra) amihez a többi elem támogatását kérem:
Levegő (kimondom a szándékot)
Víz (hogyan érzek azzal kapcsolatban)
Tűz (mit teszek érte)
Föld (hogyan születik meg az anyagba)
Teszek felajánlást, ami lehet tárgyi, anyagi vagy egy elhatározás is. Amennyiben ételt, gyümölcsöt, vizet ajánlok, szentelek, abból kortyolok, fogyasztok is a szer végén.
Ezt követi a ház alapos átszellőztetése, kitakarítása, seprűvel és szenteltvízzel.
Majd kívül és belül is szent jeleket, szimbólumokat rajzolok, a kapura, bejárati ajtóra, összes nyílászáróra, küszöbökre.
A szertartás iránya az óramutató járásával megegyező, tehát ebben az irányban járom körbe a házat, a szobákat, miközben énekelek, imádkozom, mantrázom.
Gondolj magadban arra, amit szeretnél az otthonodban a következő évben: harmóniát, szerelmet, családot, munkát, inspirációt, bármit... Használd az elemeket: mondd ki a térbe, érezd át, hogy milyen érzés, amint ez megvalósult és vizualizáld az oda vezető lépéseket!
Hívd meg a segítőidet!
A szemöldökfára lehet krétával (vagy akár a gyertya, füstülő segítségével a levegőbe is írni): 2+0+C+M+B+2+4, vagyis “Christus Mansionem Benedicat” (jel.„Krisztus áldja meg e hajlékot!”).
Lendvai Katalin ajánlásával érdemes elhelyezni a bejárati ajtóra vagy a kapura egy pozitív védelmi megerősítést is:
"Jószívű barát, kapumon bejöhetsz!"
"Az egyenes szívűt ezen kapu várja, a kettős szívűt pedig szépen kizárja!"
"A bejövőnek szállás, a kimenőnek békesség!"
"Békesség a bejövőnek, egészség a kimenőnek!"
Most már kidobhatod a karácsonyfát is : )
A szert zárhatod meditációval, epsom-sós fürdővel, zuhannyal, vagy akár egy természetes vízben tett rituális fürdőzéssel is. A só a vízbe keverve gyógyít, tisztít, méregtelenít. A víznek pedig Vízkeresztkor van a legnagyobb ereje!
Önts tiszta vizet a pohárba!
A víz a létnek a legősibb eleme és minden kezdetnek a forrása (lsd. magzatvíz.).
Nem csoda, hogy ennyire kapcsolódik az újévi hagyományokhoz, hiszen a megtisztulást, az újjászületést is jelképezi.
Az év eleje a belső rendrakásnak kedvez, amikor letisztázhatsz magadban dolgokat. Az ilyenkor végzett lelki gyakorlatok és rituálék segíthetnek lezárni a múltat és tiszta lelkiismerettel indítani az esztendőt.
Ha úgy érzed, picit csendesedj le a mai napon! Adj hálát az otthonodért és abban minden ajándékért! Hangolódj az előtted álló évre.
A Vízkereszt az áldásnak, a tisztításnak, a szentelésnek napja, amelyhez elegendő csupán a belső szándék. Az ünnep egyben a karácsonyi meghitt időszaknak a végét, és a farsangnak, a vidámságnak, a bolondozásnak, valamint a muzsikaszónak a kezdetét is jelenti.
