Mars vs. Chiron | Harc vagy gyógyulás?

2025. szeptember 16-án egzakt a Kos Chiron, valamint a Mérleg Mars közötti szembenállás, amely a Telihold horoszkópjában épp az I. (Én) és a VII. (Te) életházakat kötötte össze. Amikor a Mars bolygó ennyire ráül a deszcendensre (a VII. ház csúcsára), akkor minden külvilági helyzet, esemény, szereplő direktben & kikerülhetetlenül mutat rá ennek az erőforrásnak a vérző sebeire.

A Mars az asztrológiában az életerőnek, a cselekvésnek, az ösztönöknek, valamint az önérvényesítésnek a szimbóluma. Ugyanez az energia táplálja a bátorságot, a harcot és a szexualitást, amelyek mögött a Marsnak a tüzét érezheted.

Ha ez az erő sokáig nem talál természetes kiutat, akkor könnyen eltorzul, amiért az akaratból düh, a szenvedélyből indulat, a kezdeményezésből pedig agresszió válik.

Amennyiben a születésedkor volt is szerencséd tanulni az egészséges marsikus működésről (mert mondjuk nem sürgősségi császárral vettek ki az édesanyád hasából vagy nem kellett rohannod), a társadalom és a család hamar megtanítja majd, hogy a maszkulin erőnek a düh formájában való kifejezése nem elfogadott a világunkban.

És amikor nemcsak évekig, de akár évtizedekig is visszafogsz vagy megtagadsz magadtól egy olyan energiát, aminek az asztrológiai szimbóluma is azt kiáltja, annak odakint lenne a helye - az bizony elképesztő mértékű belső rombolásra képes.

A milliónyi ki nem mondott „ne!!”, „elég!” és „ne csináld”.

A fojtogató „most hagyj”, „ezt így nem akarom” vagy „ne nyúlj hozzám”.

A mélyben üvöltő „kérlek ne!” és „hagyd már abba”.

Az egész testet elárasztó és azt a forró lávában felhevítő „ez miért velem történik?”, „miért csinálod?”, "mit tettem, hogy ezt érdemlem?” – nem csak lelki értelemben, de fizikális szinten is ugyanúgy gyulladásokhoz vezet, sőt, képes elindítani bizonyos autoimmun folyamatokat.

Alakot ölt majd a szexuális vágynak a negatív előjelű megváltozásában vagy annak a teljes megszűnésében.

Amikor a vörös füst belül kavarog és időnként a nemvárt alakban tör a felszínre, akkor természetes, hogy a bolygó ereje megrémiszt vagy pánikot kelt. Ha mindig csak ezen formában találkozol vele, akkor igazából félreismered és már reflexből is rettegni fogsz tőle.

Hiszen mi lesz, ha egyszer majd teljesen elveszted benne magadat?

Ha mostantól minden alkalommal kontroll nélkül szakad ki?

Ha azzal csak bántani tudsz vagy elvágni kapcsolatokat?

Valójában azért félsz közel menni hozzá, mert mélyen belül azokra a pillanatokra emlékeztet, amikor téged is bántottak.

Amikor tehetetlenül kellett tűrni a testi-lelki terrort.

Tartani kellett a másiknak a reakcióitól és a hangos kiabálástól.

Vagy amikor meg kellett pillantanod a gyűlöletet, az undort, az ellökést és az agressziót annak az embernek a tekintetében, akitől pont a biztonságot vártad volna.

Amikor az a villogó szemeivel eltaszított.

A jelenben adott minden egyes heves válasz azokra az alkalmakra reflektál, amikor a világ azt éreztette veled, hogy nem szeret.

Itt és most azzal a bánattal nem mersz találkozni, amely a düh alatt lapul és ami azt kérdezgeti:

„Miért nem szeretsz??”

A sok-sok visszafojtás ezért egyre csak sűrűsödik, mígnem az energia teljesen megfoghatatlanná, végül vérfagyasztóvá nem válik. Többé nem, hogy a közelébe nem akarsz menni, már teljesen ki is akarod kerülni. Örökre meg akarsz szabadulni az általa okozott belső irritációtól és viszketéstől. Nem akarsz semmilyen formában kockáztatni vele.

A ki nem élt Mars, így az önmagaddal vívott folytonos belső harcokat kezdeményez, majd az állandó küzdelembe torkollik - visszahatva a testre & lélekre.

Már meg sem próbálsz ellenvéleményt formálni.

Nem akarsz belevágni dolgokba.

Elfelejtesz segítséget kérni másoktól és mindent magad csinálsz.

Bezárod a combjaidat, félted magadat szexuálisan. Szinte fura, amikor valaki gyengéden nyúl hozzád.

Rettegsz az abúzustól, a harcoktól, a háborútól.

Az egykori bántások miatt bent őrzött harag teljesen elbarikádoz az élettől: az örömtől, az intimitástól, a kapcsolódástól.

Nemrég a Harag c. táncterápiás továbbképzésen vettem részt és mialatt rendkívül felszabadító volt kiengedni a hosszú évtizedek kiáltásait, egyúttal baromira el is fáradtam. Kicsit olyan élmény volt, mint az áttáncolt éjszaka utáni másnap: a testemben ott volt a kimerülés és az izomláz, miközben a gondolataim kisimultak. Most éreztem csak meg igazán, hogy a haragnak a fenntartása mennyi energiát képes elvenni más dolgoktól.

Nem véletlen, hogy idén ennyi dolgunk van a Marsunkkal.

Ez az előjel nélküli őserő mindenkiben ott van - benned és bennem is, de mára betokosodott.

2026-ban viszont, amikor a Szati & Neptunusz már végleg belép a Kosba (a Mars uralma alá) és újtára indítjuk az Újat, mindennél jobban szükség lesz erre az erőforrásra.

Többé nem lehet, hogy azt bepiszkolja a születés és az első lépés sebe, nőként a férfigyűlölet, férfiként a passzív agresszió, meg a háborútól való rettegés, a perverzió, a szégyellt ösztönök stb.

Most már kell, hogy legyen megfelelő eszköz az elérésére.

Amikor kiüvöltöd, eldobsz egy tányért, belebokszolsz a zsákba vagy kiengeded egy gyors kielégülésben, pillanatnyilag ugyan képessé válsz megszűntetni egy-egy rossz érzést, de mégsem jutsz el ennek az energiának a magas szintjéhez.

Oda egyedül a szereteten és az elfogadáson keresztül fogsz tudni megérkezni, ami az ingert többé nem megállítja, hanem engedi létezni akár sebesen vagy véresen is.