Mars-Merkúr szextil | Bizalmi egyensúly

2025. augusztus 7-től egészen az őszbe való átfordulásig (szept. 22.) még a Mérleg Mars heteiben vagyunk, amikor a világi viszonyokon és a kapcsolatokon keresztül láthatsz rá azokra az ösztönökre és erőkre, amelyek belülről mozgatnak. Ha most éber vagy, akkor nagyon sok emelkedés tapasztalható, hiszen a jegybe érkező égitest vált a motorjává azoknak a különleges égi alakzatoknak, amelyek a jelen holdciklust is meghatározzák.

A Mars itt a Mérlegben, a Vénusz bolygónak az uralma alatt halad, amely a Bika jegynek is az uralkodója. A középpont, az egyensúly, a kigyenlítődés témái mellett tehát most az azok mögött álló biztonság vagy bizonytalanság érzési is megmutatkozhatnak.

Amikor a bizalom már gyermekként elveszik, akkor később is mindig azt várod majd, hogy mikor szúr valaki hátba vagy fog megtámadni, bántani, átcseszni. Ezért akkor sem mersz beleállni egy kapcsolatba, amikor szerelmes vagy és/vagy érzed, hogy az tudnál lenni.

Jön egy belső blokk vagy egy meghatározó külső esemény, ami teker benned egyet a sztorin, és ami miatt bekapcsol az agyad. A másik fél már hiába is adna bizalmat és tartana eléd tükröt, te nem tudod viszonozni, nem tudsz vele mit kezdeni.

Szeretnél bízni, de nem mersz.

Szinte még naivnak is tartod őt, hogy 2-3 hónap után máris mindent meg akar magából mutatni.

A kapcsolatok (legyen az baráti, családi vagy szerelmi) a legnagyobb mestereink: olyan nézőpontokat képesek adni, amelyeket egyébként nem látnál magadról. Élesen megmutatják, amikor az önbizalom problémák miatt állandó önigazolásokat keresel. Ha az önmagadba vetett bizalom híján folyton megkérdőjelezed a döntéseidet. Ha kifelé biztosnak tűnsz, miközben legbelül tele vagy bizonytalanságokkal és kérdőjelekkel.

Emiatt van, hogy több szakítás után is visszamész, nehezen lépsz ki egy kapcsolatból, azt várod, hogy a másik mondja ki a sokadik végét vagy hogy nincs tovább.

Félsz az elhagyatottságtól, ezért gyáva maradsz és időről időre visszatérsz a bántalmazódhoz. Nehezen engeded el, hogy a közös tervek, a szerelem potenciálja - még ha csak illúziók is voltak, megint elmaradnak.

Mélyen megérintett, amikor a napokban a kliensem kissé fáradtan kérdezte:

"Vajon az apám miatt bűntetem még mindig a férfit?"

Azt hiszem, hogy sokunk dilemmája lett kihangosítva:

"Azért vagyok sem a magam, sem pedig a férfi irányába tisztelettel, mert apa elhagyott? Ezért viselkedem az átlagnál is tudatosabban (férfiasabban)? És ezért engedek magam mellé olyan személyeket, akik gorombák, bántók és alacsony érzelmi intelligenciával rendelkeznek, hogy végre kimondhassam azokat a nemeket, amelyeket gyerekként apa felé kellett volna?"

A társas kapcsolatok megmutatják az egyes belső én-részek konfliktusait és hogy épp milyen végletek között mozogsz, amellyel már a középpontod felé terelnek.

Általuk megismerheted, hogy milyen a tiszta erő, amikor az fehér és meleg fénnyel ég. Erős, ugyanakkor mégsem éget vagy bánt. Amikor ez az erő az elemében van és elfogadást sugároz. Ha a szeretet megbízható és feltétel nélkül számíthatsz rá. És amely mellett nem kell másnak lenni, mert úgy akar, ahogy vagy. Nem ítélkezik. Elég jó vagy neki. Nem is tanácsot, inkább javaslatot ad, de sosem ítéletet.

Mint a jó nagyszülő.

És ezzel szemben milyen az az energia, amelyik bele akar gyömöszölni a saját kockájába. Le akarja vágni azokat a részeidet, amelyek nem tetszenek vagy nem kellenek neki. Amelyik folyton csak a hibát keresi. Aminek nincs egy építő megjegyzése, csak kritikája. És amelynek sosem vagy elég, mindig többet & jobbat akar. Amelyik el akar cserélni.

Ég és föld, ugye?

Vagy ott van a vidám, az élettel teli, a jó hangulatú, a gyermekin játékos, az önfeledt érzés, amit jó esetben a szülő azon áldozatainak köszönhetően éltél meg, amelyeket érted hozott. A saját pozitív alárendelődéséből, amikor az ő érdekei egy ideig kevésbé voltak fontosak, mint a tieid.

És ezeknek az ellenkezője: amikor valaki azt akarja, hogy csak úgy élj, ahogyan ő elképzelte. Ülj be abba a hajóba, amit egyedül irányít, és amelynek a kormányánál egy személyben áll. Aki mellett kevés szavazati jog jut. Akivel nincs partnerség. Akinek azért nem tudod teljesen átadni az irányítást és önmagadat, mert nem bízható, hogy jót akar-e. Aki mellett nem mersz sebezhető vagy gyenge lenni, sem felhatalmazást adni, hogy vigyázzon rád, hiszen sosem veszi számításba, vajon neked mi lenne a fontos.

A Mérleg ideje arra tanít, hogy tanuld meg elfogadni, valójában benned is létezik mindkét oldal.

Az elfogadó és az ítélő.

Az önfeláldozó és a vezető.

Ám ez előbbi nem kell, hogy feltétlenül az elkényeztetést és a mártír áldozatiságot jelentse. Az szólhat a biztonságos kötődésről és a bizalomról is. Ahogy a vezetés sem feltétlenül csak egyoldalú - az ugyanúgy lehet partneri is. Mint a férfi-nő vagy a gyerek-szülő kapcsolatában, ahol mindkét fél érdekei és igényei arányosan teljesülnek.

El tudod-e fogadni, hajlandó vagy-e megismerni, meg mered-e érteni mindkét szélsőséget vagy a kettősséget magadban?

A bizalom ugyanis nem az, hogy soha nem fognak bántani, átcseszni vagy hátba szúrni.

A bizalom az, hogy magadban bízol. Nem kívülről várod a megerősítéseket, hanem önmagaddal is szeretetteljes vagy. Tudod, hogy magaddal együtt mindent megoldasz.

Ami azért lehetséges, mert már ismersz magadban minden részt. Nem utasítod el sem a jót és fényest, ahogyan az árnyékost vagy a kevésbé ideálist sem.

És ez önbizalmat ad.

Mert így tisztában vagy azzal, hogy vannak olyan képességeid, amelyekkel meg tudsz birkózni, bármi is lesz. Ha valami nem megy jól, akkor is ott vagy magadnak...

A bizalom az is, hogy tudod, van egy hely benned – a középpont, ahova mindig bejöhetsz.

Ha ide középére állsz, akkor van balansz.

Most lépj rá erre a vonalra a kettő közé, ahonnan látod ugyan a végleteket, de már nincsen túlzás.