Hello Tavasz, 2025 | Elindulás az Új felé

2025. március 20-án (csütörtök) 10:02-kor indul az új asztrológiai év, amely egyben a csillagászati tavasznak is a kezdete. A 2025-ös tavaszba az eklipsz kapuban és a dupla retrográd árnyékában lépünk át, amiért a tavaszi napéjegyenlőség időpontjára felállított horoszkóp üzenetei - amelyek meghatározói az előttünk álló negyedévnek, most a szokásosnál is lassabban fognak kibontakozni és értelmet nyerni.

Amikor a Nap áthalad az aszcendens koordinátáján – a Kos nullán, asztrológiai értelemben is átlépünk a télből, a tavaszba.

A Tavaszpont maga a Halak (Lezárás), valamint a Kos (Elindulás) közötti égi terület. A tavaszi napéjegyenlőségnek a pillanata ezért a Burok, valamint a Kiszületés, a Régi és az Új közötti életstációt jeleníti meg - nem véletlen, hogy innen kezdődik az új esztendő.

Ez a koordináta jelölheti a tejes befejezést, de azt is, hogy egy dolgot az adott minőségében zársz csak le, hogy a Kos idejében aztán új formában kezdd újra vagy már egy magasabb szinten vidd tovább.

A fenti startpontot és az új kezdetet jelölő fokon 2025-ben feltűnően sok a mozgolódás, hiszen 1. ezt a fokot érintette a holdcsomók (vagy karmatengely) januári jegyváltása, 2. itt vált jegyet tavasszal a Neptunusz & Szaturnusz, 3. amely bolygók 3-szor is áthaladnak ugyanitt (2025-ben 2-szer, 2026-ban 1-szer), 4. a Merkúr, valamint a Vénusz szintén itt végzi a retrográd periódusát.

Mindez mutatja, hogy a teljes évben az Alfa & Omega, a Kezdet & Vég határvonalán lavírozunk.

Amikor a tavasz horoszkópjára nézek, egymás mellett és párhuzamosan látom a szülő nőt és a születendő magzatot. A műtéti vagy szülőszobát, és a már szűkössé vált hangárnak a díszleteit, akárcsak egy forgatási helyszínen.

A háttérből megszólal egy hang: „Indulás, csapó”.

Kitágult a méhnyak, és vele együtt az út is megnyílt. A nagyhasú nő most kiterpesztett lábakkal a szülőpózban ordít, de látszólag egy patthelyzet alakult ki és valamiért megakadt a folyamat.

Mi van, ha túl nagy erővel nyomok? Mi lesz, ha a dugó kilövell és az mindent cafatokra tép vagy visz majd magával? Talán most épp ez az a dilemma, ami téged is bestoppol: vajon mi történik, ha a régi teljesen szétesik? Mi marad helyette az Újban?

Bp-i idő szt. 10:02-kor kezdődik a tavasz

Akik itt vagyunk ezen a Földön, legalább egyszer már születtünk.

A születés az a legtermészetesebb dolog a világon, amit a legtöbb nő akár egyedül és segítség nélkül is végig tudna csinálni. Ahogy a szinte amazonná alakuló nő a vajúdás során ráhangolódik a folyamatra, elkezd hullámozni a magzattal, a fájdalmakkal, a görcsökkel és engedve a vérnek, az ösztönöknek, a gravitációnak, szinte önmagától belecsúszik a kitolásba.

Anya és gyermeke már-már észrevétlenül lépnek át a szülés-születés beavató kapuin, amelyet a mostani képletnek a Rák jegy 00. koordinátájára kerülő aszcendense szimbolizál, ahol az idei tavasz során megtörténik a teljes r-e-s-e-t és az ÉN újrakalibrálása.

A szülés maga egy férfias-marsikus folyamat, hiszen óriási erő és magabiztosság szükséges hozzá.

Ám most kritikus, hogy azt követően vissza tudj kapcsolni az „anyába”. Ne ragadj bele a tolásnak a fázisába, a véres küzdelembe, a harcba, a vádaskodásba, még akkor sem, ha nem minden úgy történt, ahogyan azt szeretetted volna.

Éld meg a születés utáni békés aranyórákat, szenteld azokat az öngondoskodásnak és az érzelmi folyamatidra való odafigyelésnek. Tarts teret a megérkezés pillanatának, legyél nyugalomban, egységben, szeretetben.

Itt és most az egyetlen feladatod az Új Életnek a felfedezése, illetve az azzal való kapcsolódás lesz. Gondoskodj róla, tartsd őt csendben az öledben, szoptasd és tápláld a melleiden keresztül, tapintsd ki és simogasd a kezeiddel.

Nyugodtan állj meg itt, szusszanj, töltekezz.

Minden rendben van, átjutottatok.

Ne hagyd, hogy a bosszú elvegye az örömöt...

Amit most elronthatsz, hogy észre sem veszed vagy egyáltalán nem is regisztrálod, hogy átjöttél. És elhiteted magaddal, hogy nem érdemled meg, amit ez az élet adhat. Így tudod a túldalon is megakasztani a lehetőségeket, megállítani a valami másnak a kibontakozását.

Ha képtelen vagy menni a folyamatokkal, akkor akarva akaratlanul is újraindítod majd a régit, és ugyanaz fog ismétlődni, mint az előző 200 évben.

Ugyanez a csomópont azonban lehet az újjászületésed pillanata is, amelyben valami merőben újat álmodhatsz. Mostantól lehet minden más. Csinálhatod máshogy. Reagálhatsz a nem megszokott módon, hiszen már tudod, hogy mi lesz a végkifejlet, ha a korábbi döntések mentén mész tovább.

Lásd meg a felelősségedet!

Ehhez kell most a jelenlét, hogy maximálisán itt és most legyél.

Ne feledd, hogy a születés mindig magával hozza a gyászt, a korábbitól való búcsút is. Ha kell, sirasd meg az elmúlt szakaszt. Nézz a szemébe és simogasd meg a múltat. Fordulj felé megbékéléssel.

Talán szörnyű dolgok történtek ott, de többé nincs mit tenni. Fogadd el, hogy már nem lehet másképp csinálni.

Az ember sokszor hajlamos ottragadni egy adott jelenetben és a saját purgatóriumában őrlődni az idők végezetéig. Mint a színháznak a végső nagy drámai pillanatában, amikor mindenki megáll, hogy a nézők be tudják fogadni a korábbi történéseket és le tudjon ülepedni a katarzis. Te már ne fagyj bele a traumába, a krízisbe és azok szüntelen ismétlésébe.

Oldd fel a régi átkát! Ahhoz, hogy mindenki el tudja hagyni az egykori szobát, most meg kell történnie a feloldozásnak.

Együttérzéssel kell útjára engedni, ami már menne.

Szabadítsd ki a múlt szereplőit és magadat is, nem kell elsorvadni vagy belehalni az egykori színjátékba!

A felmenők leszármazottjaként a közvetett elszenvedője voltál az ő tragédiájuknak is. Te voltál a legközelebbi személy, aki még érintett – ezáltal valamennyire kompetens voltál, és a jelenben már csak te tudsz megbocsátani. Nem tiszted azonban megítélni a múltat, igazságot tenni vagy ítélkezni afelett. Neked nem kell tudni, hogy a másiknak hova vezet majd az útja, viszont fontos részed van az elődök útnak eresztésében.

A kulcs, hogy a következő hónapokban eljuss oda, hogy képes legyél megsimogatni őket anélkül, hogy tudnád, tettesek voltak-e vagy áldozatok. Talán arra számítasz, hogy ez valami hosszú és pátoszos dolog lesz, de igazából csak egy érzés és egy simítás, mindössze pár pillanat és már el is mehetnek.

Rögtön érezni fogod, hogy nem csak te magad, de még az utódjaid is megszabadultak valamitől.

A szülőszobában sem a te feladatod kitakarítani.

Menj vissza, oltsd le a lámpát. Vedd észre, hogy mostanra mindenki hazament.

Sikerült.

Talán azt érzed, hogy még nem akarsz kimenni és mélyebben át akarod élni a függöny behúzását. Tovább húznád a megbékélést. Be akarod fejezni, amit elkezdtél. De sokszor el kell fogadni, hogy nem mindent lehet úgy lezárni, ahogyan azt kigondoltad.

Így majd a véres műtőben is béke lehet, és be tudnak jönni azok, akiknek most itt van dolga. Az már kontroll lenne, hogy te moss fel mindent magad mögött. Neked megvolt a feladatod, már nyugodt szívvel itt lehet hagyni a dolgokat.

Már minden el van intézve.

Tényleg csak ennyi dolgod lett volna? Mi van, ha valamit nem vettél észre? Biztos, hogy mindent jól csináltál? Nem áltatod magadat?

Ha hiába volt meg a katarzis, te mégis nehezen engeded el a dolgokat, akkor tudd, hogy ez már csupán az agyban való stresszelés. Ilyenkor vedd észre, hogy ugyanazt a mintát akarod tovább vinni.

Az ördögi körforgásból viszont akkor lehetséges kilépni, ha felismered az ismétlődések és a visszatérések okát vagy célját.

Újra és újra ugyanazt választod öntudatlanul vagy felébredsz??

El tudod hinni, hogy már megtörtént az Új?

Tudod azt hagyni és létezni vagy képtelen vagy elbocsátani azokat a nehéz helyzeteket, amelyeket már rég megoldottál?

Ne öld meg a szituációt, az örömöt, a beteljesülést, az életet a szorongással!

Fújj ki minden nehezet és csakis az érzésekre koncentrálj! Ha jön most valami, az már a mellkasodon érkezzen.

Csináld azt, amit az elődök nem tudtak vagy mertek: állj meg egy pillanatra, engedd, hogy megérkezz abba, ami épp van.

Érezz rá.

Ne az agyból engedd, hanem a szívből.

És így az utolsó nagy fújással egyszer csak rend lesz. Üressé és tisztává válik minden, magától ki lesz takarítva. A fölösleges erőfeszítések nélkül is visszakerülnek a dolgok az eredeti állapotukba.

Ahogy hátra pillantasz, többé nincs is már semmi abból, amivel neked valaha dolgod volt. Szinte terhes is lett ott a jelenléted, mert már jönni akarnak mások, akiknek előkészítetted a terepet.

El is kell menni, újra felkapcsolódott a villany, kezdődik a következő darab...

.

Innen már csak előre nézz.

Már nem kell büntetni magadat. Azt keresni, hogy milyen rejtett kárhozatalra vagy predesztinálva, vagy engedni a hozott, az eredendő lelkiismeretfurdalásnak, hogy amikor minden oké, neked akkor is valamiért meg kellene még lakolni.

Indulj tovább hálával.

Előtted az új, amiben bármi lehetséges. Egy új idővonalat írhatsz, egy egészen új életet teremthetsz. Egészen friss irányba fordulhat a sorsod alakulása. Az itt érkező vadonatúj energiák már az életednek a következő lépcsőfoka felé visznek.

Lehetséges, hogy ezen a ponton menetkész leszel és úgy fogsz elindulni, mintha az ágyúból lőttek volna ki. Az is megtörténhet, hogy az első lépések során kapkodni fogod a levegőt és egyelőre még bizonytalannak tűnik a lábad alatt a talaj, mint amikor kisgyerekként járni tanultál.

Talán kezdetben még vegyes érzelmeid lesznek az indulással kapcsolatban. Egyszerre ijesztő és fantasztikus is ez, hogy még minden olyan nyers!

Az Új Világ most van születőben.

A tavaszi hetekben tedd fel magadnak a kérdést, hogy mi a valódi vágyad, hova akar elvinni a szíved?

Építsd az új alapokat a Szeretetre.

Engedd, hogy a felbukkanó érzések, képzetek, hangulatok vezessenek a pályádra.

A lehetőségek majd maguktól megjelennek, te csak tárd ki a kaput, amelynek a túloldalán a földöntúli boldogság és a paradicsom vár.