Bika Újhold | A komfort árulása

A vasárnap esti Újhold a Bika kertjében ragyog fel, ám ne tévesszen meg a szelíd állás: ez most nem egy földelő vagy nyugis holdnak ígérkezik. Sokkal inkább lesz nyomáskamra. Az Újhold otthonában a Uránusz mostanra fokra pontosan együttáll a „démoncsillagként” rettegett Algollal. A Skorpió aszcendensnek a két ura - a Mars és a Plútó, épp egymás szemébe néznek az égbolton keresztül, miközben egy óriási keresztkvadrátot hoznak létre a Lilith-tel oppozícióba kerülő Nap-Hold együttállással.

Ez a feszültség legtisztább formája.

Az előttünk álló holdciklusban felfedi magát mindaz, amit eddig az elkerülésből vagy az önvédelemből magad köré építettél.

Felkínálva a tökéletes szembenézés lehetőségét azokkal a dolgokkal, amelyekkel jó ideje tagadásban voltál.

Azon módokkal, amelyeknek a segítségével megteremtetted a hamis kényelmedet, halogattad a kibontakozásodat vagy ellenálltál az áttörésnek - csak hogy megőrizhesd a biztonság illúzióját.

Ez a keresztnégyszög az isteni satunak a szorítása azon élethelyzetek körül, amelyek többé már nem fenntarthatók.

Valamikor ezt hívtad stabilitásnak.

De csak az engedelmeskedés volt, ami közben a kicsiben és a szűkösben tartott. Egy megfelelés-talaj, amiben nem nőttél tovább.

Talán ezt nevezted békének is, pedig csak egy hosszú-hosszú fogság volt, mialatt rettegtél felszólalni.

A föld már eddig is remegett alattad. Mindössze megtanultad ügyesen figyelmen kívül hagyni.

A nagy kereszt vagy nagy kvadrát az asztrológiában egy feszült és dinamikus fényszög-konfiguráció, ami akkor alakul ki, amikor a bolygók egymással 4 kvadrátot vagy derékszöget és 2 oppozíciót alkotnak.

Az égitesteknek a helyzetéből adódóan egy négyzet alakú minta rajzolódik ki a horoszkóp körön belül (mint egy kereszt a körben), olyan érzés keltve, mintha négy személy egy takarót annak négy sarkánál fogva ráncigálna különböző irányokba, miközben a takaró középen feszül.

Ugyanígy az emberi psziché is feszültség alá kerül a belső széthúzás, az egyes én-részek különböző igényeinek a következményében, amelyben érezhetően egyensúlyt kéne találni.

Mindehhez gyakran társul a látszólag külső nyomás is, ami további aktivitásra, változásra késztet.

A keresztkvadrát elsőre egy értelmetlen, idegbeteg vagy őrült ketrecharcnak tűnhet, ugyanakkor egy intenzív hajtóerő is a fejlődésre, amelynek a kulcsa, hogy megtanulj függetlenedni a külső körülményektől és tudd kezelni a benned létrejövő konfliktusokat.

A kiszabaduláshoz most valószínűleg át kell tudni nyomni magadat a félelmeken és a szemébe kell majd nézni a szörnyeknek & démonoknak, hogy felismerd: a kerítés csupán egy illúzió, amelyet magadnak hoztál létre.

Ez a feszültség valójában nem az agresszióról szól, hanem az extrakcióról.

A Plútó nem harcolni akar veled, hanem el akarja hamvasztani az előadásaidat, a beléd nevelt mintákat, a régi illemeket és félelmeket.

Az Uránusz & Algol belefáradt, hogy csukva legyen a szeme.

A Mars a nyers vágyad, amely pusztán élni próbál.

A Lilith, mint őserő, most remeg, hogy végre teremthessen!

Együtt pedig azt akarják, hogy tedd hamuvá a hűségedet a hamis énedhez.

A Bika Hold közben persze mindent úgy akarna megtartani, ahogyan most is van.

De mindaz, amit ellenállással próbálsz visszatartani, csak fokozódni fog.

És végül akár szó szerint is megsemmisít.

Az Újhold az „𝐄𝐠𝐲 𝐬𝐳𝐚́𝐧 𝐡𝐨́ 𝐧𝐞́𝐥𝐤𝐮̈𝐥” (’A Sleigh on Land Uncoverd by Snow’) c. sábai szimbólumot aktiválja.

Volt már olyan érzésed, hogy minden megvan: az ötlet, a terv, a „jármű”, ami eljuttathatna a célodhoz, plusz feszít is belülről az energia, ami már vinne és csusszanna, csak épp a felület tűnt el, amin haladhatnál?

Ez a szimbólum egy ilyesmi helyzetről szól, amikor nem a lehetőségeidnek a hiánya vagy az erőforrásoknak a megnemléte akadályoznak a haladásban, hanem annak a nem látása, hogy a korábbi eszközeid (ha úgy tetszik: a régi ÉN hozzáállásai) a most megváltozott körülményekben - ha belepusztulsz sem - fognak odavinni a megoldáshoz.

Valószínűleg feltűnt, hogy most hiába teszed bele a dolgaidba a szokásos „munkát”, mégis ugyanazzal a nyomorúságos érzéssel fekszel és kelsz.

Ezért, ha irritáltnak, reaktívnak, lobbanékonynak, idegesnek érzed magad, akkor többé ne patologizáld.

Ne próbáld „megjavítani” a helyzetet.

Ne akard ki- vagy átlélegezni, elmeditálgatni.

Mert ez a holdállás a valódiságodat akarja.

Akkor is, ha a valódinak az ára a düh, a kellemetlenség vagy a számkivetettség. Akkor is, ha az igazság azt jelenti, hogy elsétálsz attól az élettől, amit a kimerülésig próbáltál fenntartani.

Ne akard többé meggyógyítani azt, aminek véget kell érnie.

Ne próbáld megnyugtatni azt, aminek ki kell szakadnia!

Engedd meg az égszakadás-földindulást, a villámlást és mennydörgést!

Nincs tökéletes időpont arra, hogy abbahagyd a színlelést és az elmaszkolást.

Csak a Most van – és a most már kifutott…

Az istenek megrajzolták neked a dühöngőt: a Mars húz, a Plútó a felszínre hoz, az Uránusz pedig elfújja, amit szükséges.

A Bika hiába akar tartani. A kapaszkodás többé már nem szent…

Engedd el!

Ez már a végső áttörés előtti utolsó kapkodása az egonak.

Hagyd összetörni.

Hagyd elégni, és ordítsd ki:

„Elegem van abból, hogy a komfort látszatát játszom egy olyan valóság oltárán, aminek szilánkokra kellett törnie ahhoz, hogy végül túléljek!”

.

Előfordulhat, hogy valami, ami korábban mindig kéznél volt, most nem elérhető.

Ha nincs "hó", akkor kénytelen leszel az újonnan kialakult helyzethez alkalmazkodva a kreativitásra vagy a belső „üzemanyagra” hagyatkozni.

Az is lehet, hogy csak egy kis időre és a megfelelő pillanat kivárására lesz szükség, amíg új lendületet nyerhetsz.

Vagy egyszerűen csak hagyni kell már a régi szánt és elsétálni…

A jelkép figyelmeztet, hogy semmiképp se erőből próbáld megváltoztatni a körülményeidet! A teremtés nem erőfeszítés, hanem megengedés…

Nem ígérem, hogy ez Újhold le fog földelni. Ami biztos viszont, hogy felszabadít majd abból, amit eddig a talajnak hittél.

Nincs már mit megvédeni.

Ez nem az összeomlás, hanem az azt következő Csend…