Neptunusz anaretikus | Az út legvége

A Neptunusz bolygó 2024. május 3-ára rálép a Halak anaretikus koordinátára, ahol a 2026-os jegyváltásáig még több ízben időz majd. A Halak 29. fok nem csupán a jegynek, de a zodiákusnak is a legvégső állomása. Ez az út vége. A korszak lezárása.

A bolygót, amely a mitológiai mélytengeristenről (a Poszeidónról) kapta a nevét, 1846-ban fedezték fel. Az égitest körülbelül 14 évet tölt adott jegyben, ezért 165 év alatt tesz meg egy teljes kört a zodiákuson.

A Neptunusz, 1861-ben indította el a 2026-ra bezáruló mostani kört.

A Halak jegybe először 2011 áprilisában dugta át a lábujját, majd 2012 februárja óta van tartósan itt a saját otthonában.

2024-26 között többször is rááll a jegynek az ún. anaretikus vagy kritikus 29. koordinátájára, mielőtt a Szaturnusszal közösen átlépne a Kosba és végleg megnyitná azt az új korszakot, amelynek a kapuit a Plútó már egy jó ideje maga is döngeti.

A Halak 29. állomás nem szimplán egy karmikus fok. Ez a zodiákusnak a leges legvégső koordinátája. A végtelen mindenség & semmi. Érzed ennek a súlyát, mélységét és felelősségét?

A szimbolikáját tekintve ez a magzatburok megrepedésének a pillanata, ahol megkezdődik a vajúdás. Úgy is mondhatnám, hogy ez a fok a reinkarnálódásnak (a visszaszületésnek vagy visszatérésnek) az égi határa. Az előző és az új élet közti átmenet. A karmikus múltat és a leszületést összekötő senkiföldje.

A belső csodavilágok

A Halak és a Neptunusz jelképezik ugyanis a magzatként megélt univerzális egységállapotot - ahonnan minden indul és ahova egyszer mindannyian hazatalálunk. Erre a létezésre a feltétel nélküli szeretet, az összeolvadás, a szimbiózis, a mindenEGY érzése, tehát az ÉNhatároknak a teljes megszűnése a jellemző.

A Neptunusz képviseli a kollektív és mélytudatattalant, az előző életbéli és a felmenői emlékezetet, egyben a módosult és alvó-álmodó-meditatív tudatállapotot. Az intuíciót, a ráérzést, a túl- és másvilági síkokra való transzcendens érzékenységet vagy határtalan ráérzékelést.

Míg néhányan kifejezetten vonzódunk az ilyesfajta miszticizmushoz, valamint a saját mélységeknek a színes és csodavilágához. Addig mások inkább tartanak annak megfoghatatlanságától és az ÉNtudat elveszítésétől. Számukra ijesztő rálátni a rejtett érzésekre, az önnön mélységekre, amiért kifejezetten kerülik a tudattalan területek feltárását vagy a lélekkel való foglalkozást.

A Neptunuszhoz kötjük a valóságból való kimenekülést: az elvágyódást, a földi dolgokból való kicsekkolást.

Az elmének rengeteg trükkje van a realitás távoltartására, ezek közül ártatlanabbak pl. az álmodozás, a fellegekben járás vagy a meddő elvágyódás. Az életben, valamint a kapcsolatokban is a szimbiotikus élményeknek és fantáziáknak a kergetése, az álomképekbe és az illúziókba való szerelembeesés.

Súlyosabb formája már a kikerülésnek és a szembenézésnek a tudatmódosítás, a munkaalkoholizmus, a szenvedélyfüggőség (lsd. tv, virtuális élet, alkohol) - amelyek krónikus esetben az elme elborulását, az őrületet, a fóbiákat, a kényszerképzeteket és téveszméket, vagy akár a depressziót és öngyilkosságot is eredményezhetik. 

A Neptunusz uralja a mérgeket, a gyógyszereket, a kábítószereket, a dohányzást, az alkoholt, az ismeretlen eredetű fertőzéseket, a pszichózisokat és a járványokat is.

A ködös szemüvegek

A Halak-Neptunusz éra (2011-2026) a hétköznapok szintjére hozta a spiritualitást és új csatornákat nyitott a láthatatlannal való kapcsolódásra.

Az elmúlt két évtizedben a pszichológiában is fokozatosan teret nyert az ún. integrál szemlélet. Népszerűek lettek a regressziós technikák és a karmikus utaztatások, amelyekkel elérhetővé váltak az előző életek vagy a halál során átélt tapasztalások, a fogantatás-magzatkor-születésnek az élménye. Egyre többet foglalkozunk az álmainkkal, az érzéseink naplózásával. Természetessé vált a finomenergiáknak az észlelése, az imagináció, a mantra, az ima stb.

A hipnózisnak, a meditációnak, illetve az ősi hagyományoknak és a sámán gyógynövényeknek az újra-felfedezésével tovább tágítottuk a tudatot. Egyre elfogadottabb lett asztrológusokhoz, Tarot elemzőkhöz, javasasszonyokhoz fordulni. A jóga szellemisége sokak számára életmóddá vált. A szomatikus technikák és a keleti gyógyítás meghonosításának köszönhetően egyre többen fordulunk az öngyógyítás irányába - a tünetfókuszú orvoslás és a gyógyszerek használata helyett.

Az elmúlt években összefonódtak az ihletett és kreatív fantázia, a művészetek, valamint a gyógyítás (lsd. pl. művészet- és meseterápia). A filmekben, a zenében és az egyéb alkotásokban is nélkülözhetetlen összetevő lett a spiritualitás.

Mindemelett lehetetlen nem észrevenni a neptunuszi archetípus alacsony szintjét a felhígult spiri bizniszben.

A harsány prófétákat, az önjelölt asztro váteszeket, a gurukomplexussal rendelkező tanítókat és tantra mágusokat, akik pofátlanul kihasználják az útkeresők elveszettségét, belső káoszát vagy irányvesztettséget a megtévesztésre. Tömegek isszák és veszik be, hogy a pozitív idézetek és gondolkodás, az otthoni szeretet meditációk majd megoldják helyettük a problémáikat.

Miközben észre sem veszik, hogyan is használják a "spiritualitást" a by-passra - az élettel való szembesülés kikerülésére.

A spirituális ego hízlalása leginkább a csodavárásra lett jó, miközben semmissé tetette az elköteleződést és a felelősségvállalást. Elhitette, hogy három családállítás, két belső gyermek tábor vagy száz jógaóra után bárki magasabb szinten lehetne, mint az „átlagember", aki nem foglalkozik ilyenekkel.

Azok számára, akik nem rendelkeznek erős önismerettel és egy szilárd belső alappal, sajnos nagyon könnyű bármit eladni. Rengetegen lettek félrevezetve és mára egyfajta kollektív transzban vagy hipnózisban lebegnek. Látványos jelenség lett a szektásodás is.

Nem véletlen, hogy a tranzit végére a Szaturnusz is betársult a Neptunusz mellé a Halakba, hogy 2023-26 között lehetőséget kapjunk a kijózanodásra.

Az alvásidőnek vége van.

Lehull a lepel és mögötte itt van a csupasz & nyers realitás, amit eddig kellemesen eltakartak a rózsaszín és vizes búvárszemüvegek. Az önsajnálat, a mártíromság, az önáltatás, a varázslat várás többé nem működnek.

Időszerű érett módon összegezni a 2011 óta szerzett spirituális tapasztalatokat. Felnőtt következtetéseket levonni és alaposan felülvizsgálni, hogy azok közül mi is az, ami idő- és értékálló, vajon minek van helye a valóság szintjén itt és most.

A ebben a bő másfél évben végzett összegzésnek a sikeressége fogja ugyanis meghatározni az új kezdet minőségét.

Nem véletlen most a spirituális megcsömörlés sem. A spiritualitással önmagában sosem volt és nem is lesz gond. A probléma a téves, a túlzott és mértéktelen „használatból" ered.

A gyógyulás ÖNKÉNT HOZOTT ÁLDOZATOT követelne, ami a halakságnak a legmagasabb tanítása. Fölösleges elmenni heti két családállításra, ha az onnan hozott felismeréseket aztán nem vagy hajlandó átültetni a gyakorlat szintjére.

A változáshoz fel kell tudni áldozni mindazt, ami lebetegít és a szenvedésben tart. Ellenkező esetben ugyanazokat a köröket fogod futni és ismétled a karmát.

Az idei (és még a jövő) év fontos feladatává válik a visszaemlékezés, a nosztalgia, valamint a múlt végső összegzése, elrendezése, lezárásra. Szükségszerű a mélylélek szintjén is felszabadulni a karmák és a felmenők által begyűjtött szennyektől. A regresszió segítheti az ezekkel a terekkel és időkkel való újra kapcsolódást, továbbá a jelen helyzetnek a még mélyebb megértését, elfogadását. Támogathatja a lelki terheknek a feloldását, az emléksúlyoknak a letételét és a megbocsátást.

Mostantól a szokásosnál is mélyebb oldódások érhetők el a lelki feltárás és az érzelmi dolgokkal való foglalkozás útján. Lehetséges, hogy a megfejtések teljesen öntudatlanul fognak érkezni az álmaidban, de jó lehet célzottan is kapcsolódni az intuitív hanggal, az inspirációkkal, a sugallatokkal, akár a spirituális dimenziókkal és az anyag mögötti világgal. Módosult tudatállapotban (lsd. meditációban, művészeti ihletben vagy egyéb technikákkal) visszautazni ezekbe a régi időkbe - akár egészen a magzatkorig vagy az előző életekig.

A múltnak a békés összegzése és csendes lezárása nélkül egyszerűen nem fogsz tudni tovább haladni. Mielőbb vedd számba, hogy akad-e még valami, ami letisztázatlan vagy megbocsátandó az életedben. Ha azt érzed, hogy van most olyan, ami békétlen vagy beteg, akkor azzal kapcsolatban időszerű aktívan tenni - áldozatot is hozni - hogy a gyógyulás megtörténhessen!

A Halak és a 12. életháznak az ura május első napjaiban tehát megkezdi a végső búcsút és az elnyújtott kiköltözését a jegyből.

Arra ösztönöz, hogy kezdj el figyelni az érzéseidre. Hangolódj rá a belső kozmoszra és ismerd fel, hogy egy láthatatlan köldökzsinóron keresztül mindannyian össze vagyunk kapcsolódva. Fedez fel a létezésed értelmét, emlékezz vissza a lelked hívására! Ha szükséges, használd a belső látást és keresd magadban, körületted és mindenben az istenit, a békét, az örök egységet! Önmagad, ahogyan mások irányába is gyakorlod a könyörületességet, a krisztusi szeretetet és odaadást, a segítőkészséget és az (áldozatiság helyetti) áldozatot.

---

A Neptunusz uralja a vizeket, a könnyeket, a lelket és az érzéseket. A testben a nyirokkeringést – ami a lelki szennyvízelvezető csatornánk. Szimbóluma a háromágú szigony, amellyel felkorbácsolja vagy lecsitítja a (z érzelmi) hullámokat. Az égitestnek a kritikus vagy karmikus fokra való beparkolása 2024-26 között odaviszi a figyelmet a vizek tisztaságának, a folyók mérgeződésének, az árvizek, belvizek, heves esőzések vagy épp a vízhiány ügyeire, továbbá a fent részletezett témákra.

A Neptunusz az anaretikus koordinátán:

• 2024. május 3. – szeptember 4.

• 2025. március 3-30.

• 2025. október 22. – 2026. január 26.