Csillagmondó 1 | Nyilas Lilith
- Jan 11
- 2 min read
Updated: Jan 12
Körülbelül másfél éve készülök elindítani a Csillagmondó sorozatot, amiben megszólaltatom az égitesteknek a magas üzeneteit. Valamiért most jött el az idő, hogy megtegyem az első lépést ebbe az irányba.
A decemberi asztrodráma csoportban 17-en voltunk, így szerencsére szó jutott a bolygók mellett a Felszálló holdcsomónak és az aszteroidáknak is.
Nem lepődtem meg, hogy nekem maradt a Lilith szerepe.
A Lilith a téli napforduló előtti szombaton (dec. 20.) hagyta el a Skorpió házát, így a forduló időpontjában a Nyilas jegynek a 00. koordinátáján tartózkodott. Az üzenetei nem csak az előttünk álló negyedévre, de a teljes évkörre is érvényesek.
Az első epizód most az övé.
Lilith vagyok és a Nyilas jegynek a nulladik fokán állok.
Végre szabadon!
Kibontott hajjal.
Szoknyában.
A körmeim még feketére vannak festve, de nem azért, mert karmolni akarok. Azt szimbolizálják, hogy kapcsolatom van a sötéttel, amitől már nem félek. Nem félek szembenézni vele, nem félek használni. Nem félek onnan kommunikálni dolgokat.
A sötét már nem ijeszt meg.
Ez is a részem.
De közben a részem a tér és a szabadság is, amit egyre jobban érzek!
Olyan vagyok, mint egy futó a startvonalnál - a nulladik kövön.
A szó jó értelmében hergelem magamat. Igen, érzem a céltudatosságot, hogy el fogok indulni!
És már mindazzal haladok a szabadság felé, amit megtanultam itt sötétben. Hozom magammal innen az erőmet. A tudást, hogy képes vagyok meggyógyítani magamat, sőt, másokat is. Érzem a sötétben a felmenők támogatását: a nőket, az ősasszonyokat, az összes felmenőmet.
És mint egy rakéta fogok kilőni, mert nagyon-nagyon sok energia és erő van mögöttem.
Olyan, mintha most kaptam volna vissza az életet.
Mintha most jöttem volna vissza a pokolból. Megjártam annak a legmélyebb bugyrait: már megtapasztaltam, kisírtam, elszenvedtem, kigyászoltam, kiüvöltöttem mindent.
Mostantól nem akarok dühös lenni.
Nem akarok többé harcolni.
Már csak az élettel akarok foglalkozni és azt szeretném élni.
