A Merkúr kiér az árnyékból

A Merkúr, hétfőre éri el a Mérleg 8. fokát - azt a pontot, ahonnan 2022. szeptember 10-én megkezdte a tolatását. Ezt hívjuk a retrográd utáni árnyék időszak végének. Ha abból indulunk ki, hogy a bolygók nem hatnak, hanem visszatükrözik a benned is zajló folyamatokat, akkor ez az időpillanat most arra enged következtetni, hogy valószínűleg tebenned is kezd feloszlani az „árnyék”. A nyár vége óta a levegőben lógó dolgok, a bizonytalanságok és kétségek mostanra kitisztulóban. Valamit már jobban tudsz, értesz és most megkezdődhet a szabad elmozdulás.

Szabadon suhanni.

A hátráló Merkúr és a Nap, szorosan egymás mellett álltak az idei ősznek a kezdetén. A megvilágosodás ezért ugyancsak egy látványosan jelen lévő theme ezekben a hetekben. Az Égi Hírnök, a szeptember 23-ai kazimi pillanatában, fontos dolgot suttogott a Királynak. A téli napfordulóig tartó időszakot, ez az információ vezérli, hiszen az őszi napforduló képletét a Nap uralta (Oroszlán aszc.).

A 2022. november 8-ai dátumot már most bekarikázhatod a naptárban. A Merkúr, egészen eddig marad a Nap mögött. Egy kis ideig még ízlelgetheted, integrálhatod, dédelgetheted magadban az elmúlt heteknek a történéseit. A novemberi kazimi (=Nap-Merkúr együttállás, amikor a Merkúr visszaáll a Nap elé), egyben Telihold és Holdfogyatkozás lesz a Bikában -a megvilágosodás bolygó-, az Uránusz mellett. Egy óriási belső tűzijáték, felébredés jósolható.

A Merkúrral kapcsolatban most egy kedves asztroterápiás történetet hoztam. (A vendégem horoszkópjában egy 9-es házas -Nyilas analóg, de Bak Merkúrral dolgoztunk. Ikrek aszcendenssel, ez a bolygó uralja a teljes ábrát.)

A konzultációt mindig rövid beszélgetéssel nyitom, mert számomra nagyon fontosak azok a szavak, amelyekkel egy adott élethelyzetet megfogalmazol. Ebből következtetek arra, hogy melyik archetípussal érdemes felvenni a belső kommunikációt. A vendégem azt mesélte, hogy az életére jellemző egy olyasfajta működés, mintha a „levegőben lógna” és csak várna valamire. Ezt a belső cselekvés- és mozgásképtelenséget úgy írta le, mintha le lenne cövekelve és valami felülről rá is nehezedne. Ez a valami, korlátozza a mozgásban, a gondolkodásban és lenyomja. Ebben az állapotban mintha még a horizont is beszűkülne, nem lehet tisztán látni. Csak megy az idő. Nem tudni, hogy merre és hogyan. Szinte még a gondolatok is egy zárt térben vannak, és tudatosan emlékeztetni kell magát, hogy kicsit engedjen, lazítson és kitágítsa a nézőpontot. Ez a Bakra (és urára, a Szaturnuszra) jellemző alacsonyabb működés.

Az asztrológia, a benned lévő dolgokat tükrözi le tökéletesen. A képi terekben egy gyermekkori, iskolás emlék mutatta meg magát. A vendégem ezt az időszakot kötelességként, feladatként, kényszerként élte meg. Nap mint nap cipelni kellett a súlyos táskát és minden egyebet, amelyet az iskola szimbolizált a számára. Mintha lekötözték volna a szárnyait… Ráadásul tudta, hogy otthon sem a játék vagy a pihenés várja. Amikor valamit ismétlődően élt át, akkor a gyermeki elme megtanulhatta, hogy fölösleges lépni, menni, csinálni, mozdulni, mert az eredmény ígyis úgyis fárasztó, terhes lesz.

Ha a régi élmények előbukkannak, fontos tudatosítani, hogy az a gyermek, aki ezeket megélte, az itt és mostban már nem létezik. A jelenben, ma, csupán a ragaszkodás van ehhez a szenvedéshez. A kérdés, hogy vajon miért? És, vajon szükséges tovább éltetni a múltat?

A vendégem azt választotta, hogy szeretne ráérezni magában a Merkúrnak a magas, az isteni működésére. Itt is egy gyermekkori kép jött, amit a vendégem kicsiként sokat álmodott vagy talán csak elképzelt. Számomra olyan szép volt ezt hallani, mert megerősített abban, hogy a lélek valójában tényleg mindent tud. A fentihez hasonló korai megélések „bepiszkítják” ezeket az ártatlan működéseket, amiért felnőttként már a tanulttal azonosítod magadat. Mert elhitted, hogy csak így lehet. De bármikor emlékezhetsz!

"A szabad akaratomból mozoghatok."

„Érzem, ahogy kis nekifutással, repülni tudok a házak, a tetők felett. Fel tudok feküdni a levegőbe és csak siklom a felhőkkel. Még a karjaim sem kellenek az irányításhoz, elkalandozhatok. Olyan, mintha szabadon tudnék mozogni. Innen egészen más a perspektíva: nem részletekben látok, hanem együtt, a teljes képet. Sötét van, de a Hold bevilágít mindent és fölül tudok emelkedni az árnyékokon. Egy biztos távolságból, kívülállóként tudom nézni a (ijesztő) dolgokat. Egyszerűen elsiklok felettük. Nem állok meg, nem akadok fenn semmin. Nem félek, nem szorongok, mintha részese lennék az egésznek, de mégsem. Nem fenyeget semmi, teljesen nyugodt vagyok. Minden letisztult és kiegyensúlyozott. Ez a lételemem, ahogyan most vagyok. Olyan közeg, amelyben szabadon tudok mozogni. Összehangolt a mozgás, amit én befolyásolok. A szabad akaratom által oda csusszanok, ahova csak szeretnék. Élvezem a létezést. Teljes belső harmónia van önmagammal.”

A vendégem a korábbiakban a tüdőben (is) tapasztalta a lefagyást, a mozgásképtelenséget, ezért a beszélgetés végén kértem, hogy figyelje meg a testében, hogy most hol érzi a fent átélteket. Úgy írta le, hogy kitágult, kitisztult, felszabadult a teljes tüdeje. Feltöltődött levegővel és többet nem volt felületes a légzés. Mintha egy áramütést kapott volna, amitől helyreállt minden. Ahogy ki is mondta, ilyen a saját elemében lenni, hiszen a Merkúr uralja a születési horoszkópját. A Merkúr, a kommunikációnak, a mozgásnak, a haladásnak, a közlekedésnek a bolygója. Eleme a levegő, a tér, amelyben mindezek szabadon megnyilvánulhatnak. Az égitest, a szájat, a hangot, a kezeket, a karokat, illetve a tüdőt uralja a testben. Görög megfelelője, a Hermész, aki ábrázolásain szárnyas, rövid bőrsarut visel.

A Merkúr, 2022. szeptember 17-től már a retrográd utáni árnyékból kiérve siklik.