Plútó anaretikus | Küszöbugrás

A minap kérdezte tőlem egy barátom, aki nem követi az asztrológiai híreket, hogy mi a fene történik? „Olyan, mintha megmozdultak volna a hegyek és az eddigi stagnálás egy másik állásba kezdene átrendeződni, mint egy kontinensvándorlás. Sokaknál összeomlást látok, sőt, nem is csak látom, de magamban is érzem a változást. Valami olyan jelentős közeleg, ami talán még nem is volt vagy legalábbis én még nem tapasztaltam hasonlót.” - fogalmazott.

A Plútó, 2024. október 12-én befejezte a május legeleje óta tartó retrográdját és a mi életünkben utoljára fordult direktbe a Bak jegynek az anaretikus 29. koordinátáján – a Múlt & Jövőnek a határán.

Az égitest, 2024. november 19-én költözik át végleg a Vízöntőbe, ahova a következő 230 évben (2255-ig) nem tér majd vissza. Az átlépést a Küszöb őre - a Szaturnusz mester vezényli, amely bolygó nem csupán a 2024-es ősznek, de a mai Teliholdnak is az ura (lsd. Bak aszc.).

Kevesebb, mint negyven nap van hátra tehát a Bak Plútó érából.

Érezhetőn és megállíthatatlanul közeledik az átfordulás.

Ez már az Exit Strategy.

A Final Countdown.

A Záró Felvonás.

Az Utolsó Utáni Pillanat.

A Grand Finálé.

A No Return pontja.

A Plútó, a tavalyi év elején lépett rá először a kritikus fokra és a novemberi már a harmadik belépése lesz a Vízöntőbe (korábban: 2023. március 24., 2024. január 21.). A bolygó által fémjelzett totális transzformáció és a végletes átalakítás tehát egy jó ideje tart már.

A 29. fok az adott tranzitnak a csúcsát, beteljesülését vagy maximumát jelöli.

Mire a bolygó erre a fokra ér, már maga mögött tudhat egy csomó tapasztalást. A Bak utolsó fok magába sűríti az elmúlt cirka 15 év élményeit.

A 29. fok az maga a vég- és határpont.

Az "elég volt".

A "mission complete”.

Az égitest mostanra megtette, amit lehetett. Nincs már mit megtanulni, cserébe lehetőség van tudatosan integrálni a leckéket. Még legutoljára visszatekinteni, levonni a végső konklúziókat & összegezni, aztán pontot tenni a régóta tartó átalakulási folyamatokra, majd elbúcsúzni.

Itt a kapuban érdemes desztillálni vagy kipárolni a jegy által mutatott tanulságoknak a finomesszenciáját.

A 29. fokon azt is érezheted, hogy minden a levegőben lóg.

Ez ugyanis a senkiföldje, amikor fél lábbal a régiben vagy, miközben az újba sem csomagoltál át teljesen. Az ajtó az előző élet, meg a nyiladozó másik világ között még résnyire van hagyva.

„Szent a küszöb, élet kapubálványa. Küszöbtől küszöbön át, eresz aljáig rövid, de mégis hosszú az út. Küszöb meg eresz között, születés meg halál között istenek talpa nyomának sincs hely. Rövid út, hosszú mégis, hosszú, mégis rövid.”

(Máté Imre – Yotengrit)

Sokszor itt a küszübön érthető csak meg igazán a teljes útnak (a Plútó esetében a 2008-ban induló egyéni és társadalmi cselekményeknek) az oka, amely most elérheti a töréspontot és a végkifejletet.

A másik nevén a Hádész, 2008-ban lépett át a Szaturnusznak az uralma alá és a tranzitot azonnal egy gazdasági világválsággal nyitotta.

Földes jegyként, a Bakhoz tartoznak a társadalmi struktúrák és a hierarchikus rendszerek, de a hagyományok, a tradíciók és az egyetemes értékrend is. A Szaturnusz itt a régi kereteknek & normáknak a fenntartásra és konzerválására törekszik, amiért hajlamos mereven ragaszkodni a régihez, egyúttal pedig ellenállni az időszerű változásnak.

A Plútó ezzel szemben kitolja a nem működő rendszereket.

Olyan fogalmak köthetők hozzá, mint a válság, a rögeszmék vagy fóbiák, a kényszeres viselkedés, a túlzott erőhasználat, a krízishelyzet, a manipuláció és a tudattalan félelmek.

A gazdaságpolitikai, az egészségügyi és az oktatási szférában is jó ideje tart már az összeomlás.

Akik szeretik a kezükben tartani az irányítást, most egyre inkább érzik a változásnak a szelét és próbálják az alattuk lévőket a megfélemlítésbe, a polaritásba visszarántani, ami radikális és szélsőséges megnyilvánulásokhoz viszi őket.

Ezekben a hetekben maximumra fokozódhat a kontrollvesztéstől (mélyebben: az elmúlástól – vagyis, a haláltól és a változástól) való félelem.

Érdemes most önként és tudatosan folytatni az élet alapszerkezetét érintő drasztikus változtatásokat, amihez szükség lehet a szívósságra, a felelsősségvállalásra, a determináltságra, bizonyos helyzetekben pedig a szigorításokra, a nemet mondásra és a határhúzásra is.

A Plútónak a legmagasabb szintje a regenerálódás, a sejtszintű transzformáció, a rendszerszintű megtisztulás és a mély újjászületés.

A Plútó az új helyén már merőben más hangulatokat ígér, mint amit megszoktunk. Elég csak visszatekinteni azokra az évekre, amikor az égitest a 18. század végén (1777-1798) utoljára itt járt.

Innen folytatom.