Hello Március | A Pillangó születése
- Feb 26
- 4 min read
A Mars, mielőtt még belép a Halakba, március hónap legelső napján újraaktiválja a február 17-ei eklipsz koordinátáját, valamint a bábból kibújó pillangónak a képét - amely az előttünk álló heteknek is a vezérmotívuma marad.
A Merkúr márciusban már retrográdban tolat a Halakban, ahol az elkövetkező hetekben tehát a Mars, a Veszta és a Nap is áthaladnak.
A Halak Nap ideje minden évben arra hív, hogy vess számot & összegezz, böjtölj, tisztázz le a lelkedben bizonyos dolgokat és zárd le az elmúlt esztendőt. Ahogy a bolygó a hónap első harmadában a Vesztával közösen végigjárja a télnek, valamint a zodiákusnak az utolsó fokait, nem csak a veszteségeket világítja meg, de a belső látásnak is teret tart.
Ezekben a hetekben lehetőséget kapsz megnézni, vajon mi az, amit a tél elvitt és mi az, amit hozott... Pihenj le egy kicsit a téli önvalód mellett, melegedj át a belső tűz mellett és kérdezd meg: Mi az, amit most odaadsz ennek a télnek?
Egyelőre ne sürgesd a dolgokat!
Maradj még a lassúságban. Pihend ki a turbulens eklipsz szezont. Tarts teret és időt annak, hogy megérezd a következő lépést.
Fokozatosan hívd meg magadban a tavasznak az energiáját. Fürdőzz meg annak gondolatában! Előrevetítve az új évszak hangjait és illatát, vajon mi az, amit hamarosan már kibontanál magadban? Ez talán nem is egy konkrét szándék, csupán egy érzés, amit a befelé figyelésben kitapintottál magadban....
2026. március 20-án, mire a Merkúr visszaér a karmatengely Felszálló csomójához (ahonnan elindult a retrográdra és ahol most a Mars is várja) már mindaz, amit az elmúlt hetekben belül érleltél, végre készen áll a kiszületésre.
Ugyanazen a napon fordul az évkör is.
A Nap belép a Kosban álló tél-bolygók - a Neptunusz & Szaturnusz - mellé, ami jelzi a csillagászati tavasz és az új asztrológiai év kezdetét.
A tavasz az átmenet évszaka, amely összeköti a téli álmodás és a nyári aktivitás időszakait.
A Tavaszpont a behúzódás & kinyílás, a báb & pillangó állapot határa, ahol elkezded a testet és a lelket fokozatosan kiolvasztani a hibernáltságból - mintha csak egy hosszú relaxáció után hívnád vissza magadat egy másik tudatállapotból.
A Kos nulla a létbetörésnek a foka.
Annak az emlékezete, amikor elvágták a köldökzsinórt
És azé a gyászé, amit akkor éreztél, amikor az egyik pillanatban még szimbiózis volt, szerettétek egymást, együtt voltatok, tudtatok kapcsolódni, fogtátok egymás kezét. Aztán egyszer csak lekapcsolódtál és hirtelen nem is tudtad, hogy hova kerültél. A távoli szobában már semmi nem volt úgy, ahogy addig. Új szabályok lettek érvényesek, más dolgokhoz kellett megtanulni alkalmazkodni.
Megszűnt az addigi burok: a figyelem, a biztonság és a szeretet.
Nem volt hol otthon lenni.
Nem volt hol megpihenni.
Többé semmi nem emlékeztetett a régi életre, az egykori létformára...
A Kos a csupaszon és egyedül a nagyvilágban.
Szokás mondani, hogy úgy élünk, ahogy születünk. A születésnek az élménye áthat minden későbbi kezdetet. Minden egyes reggelt. Minden tavaszt. A leválást anya öléről. Az élményt, amikor gyerekként egy új családba kerülsz. A születés lenyomata ott van a legelső külön alvásban. Az iskolakezdésben. Minden költözésben. A kapcsolatokból való kihátrálásokban.
De a Kos nulla az előtted lévő üres lap is, ahol mindez felülírható.
Ha eddig a pontig azt érzeted, hogy az élet értelmetlen & üres, és belül folyton azt kérdezgetted, vajon minek kellett idejönni. Ha jó ideje beragadtál és nem volt előre haladás, nem jutottál sehova.
Ha az elmúlt éveket, évtizedeket úgy élted, mintha itt sem lettél és meghaltál volna.
Ha az energiád arra ment, hogy próbáltad helyrehozni a helyrehozhatatlant. Pótolni a pótolhatatlant. Kapcsolódni azzal, aki soha nem is akart vagy tudott. Szeretted volna kijavítani, ami eltört. Meg nem történté tenni a bántásokat. Kitörölni a traumát.
Ha az eddig életedet a túlélésnek szántad.
Mert a bocsánatkérésre vártál az ellened elkövetett sok-sok igazságtalanságért. Vagy mindenáron vissza akartad csinálni azt a pillanatot, amikor még jó volt.
Akkor valójában egy érzelmi konfliktusba ragadtál be és nem a szülőcsatornába.
A Kos nulla most azzal szembesít, hogy itt vagy.
Megszülettél.
Végre vehetsz levegőt! Felsírhatsz! Kiabálhatsz a torkod szakadtából. Már ne fojtsd el! Nem lehet többé úgy folytatni, mint eddig... Nem lehet csendben maradni. Nincs szükség arra, hogy lenyomd a dolgokat a lelkedben csak azért, mert a többiek nem tudnak mit kezdni az érzelmi kommunikációval.
Többet nem kell azt játszani, hogy nem vagy itt!
Vagy arra várni, hogy majd mások megmondják, mit is csinálj az életeddel. Tedd azt, ami neked jó! Az életbenmaradásod már nem függ senkitől. Az egy illúzió volt, hogy csak akkor lehetséges továbblépni, ha mindent lezártál és elrendeztél.
A nulladik fokban benne van a végtelen potenciál. Nézd meg az élet lehetőségeit a saját szemeddel! Bár kijöttél a burokból, de ugyanúgy körülvesz egy erőtér, ami biztonságos, barátságos, kerek & színes.
„Én jól vagyok!” – legyen ez alapvetés.
Érezd, hogy alig bírod kivárni, hogy valami legyen és végre csinálj valamit! Vedd észre, hogy a fantomfájdalom mögött már máshogy emlékszel... A múltat nem lehet kitörölni, de a hozzá kapcsolódó súlyt igen. Hidd el, tudsz úgy emlékezni, hogy az már nem fáj!
Lehet boldogan is élni!
A Kos nulla az ébredés pillanata is. Talán jól esne még egy picit visszaaludni, de lassan reggel van és ideje felkelni, hiszen dolog van. Menni kell erre-arra. A következő hetekben figyeld meg tudatosan, hogyan szoktad kezdeni a napjaidat és emlékezz, hogy a reggeli órákban van a legnagyobb lehetőség a változtatásra!
És igen.
Talán az előző kört még kicsiként kezdted, de itt és most végre felnőttként indulhatsz!
Hajrá : )
